KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A bátrak háborúja

Kovács Patrik

USS Indianapolis: Men of Courage – amerikai, 2016. Rendezte: Mario Van Peebles. Szereplők: Nicolas Cage, Tom Sizemore, Thomas Jane. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.

 

Az amerikai haditengerészet nehézcirkálóját, a USS Indianapolist – mely Truman elnök titkos parancsát teljesítve az első éles bevetésre szánt atombomba alkatrészeit szállította Tinian csendes-óceáni szigetére – 1945 nyarán elsüllyesztette egy japán tengeralattjáró. Az áldozatok napokon át hánykolódtak a nyílt tengeren, s nem csupán a növekvő víz- és élelemhiánnyal kellett dacolniuk, de a mélyben emberhúsra éhes cápák garmadája várta őket. Az 1200 fős legénység csupán negyede élte túl a vérfagyasztó tortúrát. Mario Van Peebles A bátrak háborúja című darabja a hírhedt katasztrófa mozgóképes mementója kíván lenni, és bár témaválasztása súlyos, sőt némiképp még eredeti is – a tragédiát mindössze egyetlen tévéfilm dolgozta fel negyedszázaddal ezelőtt –, az anyagkezelésről mindez már korántsem mondható el.

Sajnos a rendező képtelen ésszerűsíteni a sok helyütt túlírt, s egyébiránt is obskúrus forgatókönyvet: A bátrak háborúja unalmas B-movie, melynek cselekménye ólomlábakon halad előre még annak ellenére is, hogy a műfaji orientáció legalább háromszor térül el a kétórás játékidő során. Filmünk kezdetben szívszaggató melodráma és háborús akciófilm kevercse, hogy középtájon enyhe horrorral fűszerezett túlélőthriller váljék belőle, a zárlat pedig velős bírósági drámába forduljon. Van Peebles hatástechnikai szempontból is kudarcokat halmoz: az akciójeleneteket a nyers, félkész CGI-technika teszi hamissá, míg a cápatámadások hevenyészve építgetett feszültségét a gépiesen ismétlődő, ezért teljesen izgalommentes sokkeffektek döntik romba. A mozi szakajtónyi karakterrel zsonglőrködik, de egyikben sincs lehetőség mélyre ásni, viszont nem marad el a Michael Bay Pearl Harborjából kölcsönzött, kliséktől hemzsegő szerelmi háromszög-helyzet. A dramaturgia súlypontozása is egyenetlen, ami egyebek mellett azért is probléma, mert McVay kapitány (Nicolas Cage) peréből kellő figyelemmel igazán érdekfeszítő aspektust lehetett volna formálni. Az alkotók bizonyára arra alapoztak, hogy az Indianapolis-eset kollektív emlékezetbeli beágyazottsága viszonylag nagy, és a kiváló alaptéma majd szárnyakat ad a produkciónak. Tévedtek. Aki az események valóban minőségi játékfilmes reprezentációjára kíváncsi, az továbbra sem tehet egyebet, minthogy újranézni Spielberg klasszikusának, A cápának hátborzongatóan zseniális csúcsjelenetét, melyben a veterán matróz, Quint (Robert Shaw) eleveníti fel a szomorú sorsú hadihajó históriáját.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13725