KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/október
KRÓNIKA
• (X) : Magyarország új svájci filmeken Cross-Over / Kereszteződések
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tatár György: Az igaz apokrif Simon mágus eltemetett tudása
• Kornis Mihály: Pont éppen soha Simon mágus

• Forgách András: Ó, Cocteau Egy dilettáns tükrei
• Gelencsér Gábor: Fecseg a mély Az ősz meséje
• Pápai Zsolt: Hollywood Dr. Frankensteinje Tim Burton, a rémmesemondó
• N. N.: Tim Burton filmjei
• Varró Attila: Kolorádó-bogarak South Park
• Schubert Gusztáv: Ecce Homér A Simpson-család
MÉDIA
• Bori Erzsébet: Vizesblokk, agymosás Magyar reklám
• Zachar Balázs: Az áruvédjegy művészete Beszélgetés a reklámról
• Hungler Tímea: A test angyala Fitness-videók

• Ágfalvi Attila: Jövőnk digitális tájképei Perspektíva: Vetített távlatok
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Eltévedt leopárdok Locarno
KRITIKA
• Bérczes László: Mozimese Közel a szerelemhez
• Csejdy András: Megér egy mesét Henry Fool
LÁTTUK MÉG
• Tóth András György: Quasimodo 2000
• Báron György: Anyósom
• Turcsányi Sándor: Sztárom a párom
• Zsidai Péter: Az átok
• Hungler Tímea: Bigyó felügyelő
• Halász Tamás: Diszkópatkányok
• Köves Gábor: A tábornok lánya
• Varró Attila: A 13. harcos
KÖNYV
• Györffy Miklós: Önarckép – szavakban Wim Wenders: Írások, beszélgetések
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Égi többszörös

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A zátony

Vajda Judit

The Shallows – amerikai, 2016. Rendezte: Jaume Collet-Serra. Írta: Anthony Jaswinski. Kép: Flavio Martinez Labiano. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Blake Lively (Nancy), Oscar Jaenada (Carlos), Sedona Legge (Chloe). Gyártó: Columbia Pictures / Ombra Films. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 100 perc.

 

Hat évvel férje, Ryan Reynolds után (Élve eltemetve) Blake Lively is megpróbálkozott egy egyszereplős, erősen behatárolt helyszínen játszódó alkotással. Egy idilli titkos öbölben egy rá vadászó gyilkos cápa miatt a parttól alig 200 méterre található zátonyon rekedt szörföslány sztorija nagyon ígéretesen hangzik, és nem a színésznőn múlt, hogy az ígéretek beváltatlanul maradtak. A kudarcot már akkor sejteni lehetett, amikor kiderült, hogy a művet az izgalmas horrorfilmes alkotóból (Viasztestek, Az árva) Liam Neeson házi direktorává avanzsáló (Ismeretlen férfi, Non-stop, Éjszakai hajsza) Jaume Collet-Serra rendezi. A katalán filmes szépen betagozódott a hollywoodi tucatszakik közé, amire A zátony is újabb szomorú bizonyíték.

Collet-Serra alkotása – a nyilvánvalón kívül – olyan elődökkel rendelkezik, mint a Nyílt tengeren vagy a 127 óra, de meg sem közelíti azok színvonalát. Előbbi alkotástól az különbözteti meg, hogy abban két főhőst figyeltünk, így lehetőségünk nyílt pszichológiai megfigyelésekre, míg itt Nancy magányos harca lélektanilag kifejtetlen marad. Ehhez hasonlóan kihagyják azt a ziccert is, hogy a női főhős segítségével feminista szemszöget érvényesítsenek – így úgy tűnik, csupán azért választottak nőt központi figurának, mert kellemesebb a (férfi) szemnek szűk másfél órán át egy dúskeblű, hosszú combú szőkét, mint egy szőrös szörföst bámulni. Felmerül ugyan, hogy a főhősnő nemrég elhunyt édesanyját gyászolja, de Collet-Seráék ezzel sem kezdenek semmit. Egyetlen többértelmű motívummal dolgoznak, ám a sérült sirály szimbóluma arcpirítóan didaktikus. A zátony így végig teljesen kiszámítható marad: pontosan olyan, mint amit egy „ember vs. cápa” témájú tucatthrillertől várunk. Az egész játékidő alatt csupán az szerez kellemes perceket, hogy a műben olyan silányak a vizuális trükkök, mint a Sharknado-filmek gyengébb pillanataiban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12855