KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Cyborg vagyok, amúgy minden oké

Teszár Dávid

Saibogujiman kwenchana – dél-koreai, 2006. Rendezte: Park Chan-wook. Írta: Park Chan-wook és Jeong Seo-Gyeong. Kép: Jeong Jeong-hun. Zene: Jo Yeong-wook. Szereplők: Lim Su-jeong (Young-goon Cha), Rain (Il-sun Park), Choi Hie-jin (Seul-gi Choi), Kim Byeong-ok (Judge). Gyártó: Moho Films. Forgalmazó: Cirkofilm. Feliratos. 105 perc.

 

Amennyiben csoportosítani akarjuk a kortárs dél-koreai filmművészet direktorait, alapvetően három társaságot különböztethetünk meg: a színtiszta artmozikkal elhíresült brigádot (Hong Sang-soo, Kim Ki-duk, Jang Sun-woo), a nettó kommerciális megfontolások mentén haladó tömegfilmes iparos-osztagot (Kang Je-gyu, Shim Hyung-rae), illetve a sajátos zsáner(át)értelmezéseikkel nemzetközi porondon is sikerrel teljesítő különítményt (Park Chan-wook, Bong Joon-ho, Kim Ji-won). Az itthon is hozzáférhető Bosszú-trilógiával elhíresült Park az utóbbi csapat talán leghíresebb tagja, aki legutóbbi, 2006-os munkájával egészen új oldaláról mutatkozott be. Az I’m a cyborg ártalmatlan, pehelykönnyű szerelmi történet két elmegyógyintézeti ápolt között: a lány (a zseniális Két nővérből ismeretes Lim Soo-jeong) cyborgnak képzeli magát, míg a fiú (Dél-Korea legnagyobb popsztárja, Rain) antiszociális és olyan kleptomániában szenved, hogy belső tulajdonságokat is képes „ellopni” – persze csak a zárt osztály hibbant lakóitól. Park humanista mozija elbeszélését tekintve is teljesen őrült, szertelenül csapong mind időben, mind térben; cselekményének első fele az emlékezetes mellékszereplőknek is teret engedő epizódok laza füzére, csupán a játékidő második felére kristályosodik ki a tulajdonképpeni konfliktus: a lány szigorú szabályszerűségek szerint működő fantáziavilága nem engedi meg az emberi táplálék bevitelét mechanikusnak vélt szervezetébe, így a fiúnak kell megmentenie az éhhaláltól, felismerve azt, hogy csak úgy tud eredményt elérni, ha elfogadja a kattant hölgy belső univerzumának furcsa játékszabályait.

Stilisztikailag nem történt törés az életműben, A bosszú asszonyának erőteljesen stilizált képi világát követi a rendező: e műve is hajmeresztően kreatív stílbravúr, brutális formatudatosságról árulkodik valamennyi kompozíciója. Kérdés persze, elegendő-e ennyi az üdvösséghez: a türelmetlenebb nézők joggal titulálhatják kimódolt, agyzsibbasztó marhaságnak az I’m a cyborgot, a színes-szagos zakkantságra fogékonyabb publikum azonban egy elragadóan bizarr love story-t köszönthet Park mester új opusában.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9390