KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pizsamaparti

Kovács Kata

Siv sover vilse – svéd-holland, 2016. Rendezte: Lena Hanno és Catti Edfeldt. Írta: Pija Lindenbaum könyvéből Lena Hanno és Thobias Hoffmen. Kép: Gabriel Mkrttchian. Zene: Merlijn Snitker. Szereplők: Astrid Lövgren (Siv), Lilly Brown (Cerisa), Henrik Gustafsson (Nils), Sofia Ledarp (Alva). Gyártó: Snowcloud Films / Viking Film / SVT. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 80 perc.

 

Az Ahol a vadak várnak skandináv megfelelője egyszerre invitál a gyermeki fantázia rémisztő és izgalmas birodalmába és kínál szórakozást az egész családnak. A hétéves Siv életében először alszik új barátnőjénél, a különös nevű, féktelen lánynál, Cerisánál, és a villanyoltás után az egyébként sem szokványos este még több furcsasággal folytatódik. A jól ismert toposzok, mint az érzékeny főhős életébe belépő kissé vad és egzotikus új barát és a fantáziavilágban felbukkanó különös állatok, megelevenedő tárgyak és érdekes kalandok adják a film vezérfonalát, és az első ottalvós buli átélésének története miniatűr coming of age elbeszéléssé is avatja a Pizsamapartit.

A film fő erénye a gyermeki nézőpont képileg és hangban is igényes megragadása, az atmoszféra érzékletes megjelenítése. A nyitóképen a sarki fényt látjuk, s a történet egyik alapköve mindvégig a skandináv tradíció, és mindaz a mese- és képzeletvilág, ami egy hosszú, négy fal között töltött tél, a sok-sok jellegzetesen északi télvidító szokás (gyertyagyújtás, ezernyi égősor, mézeskalácsok) és egy különös, idegen birodalom (a lakás furcsa színei, a festmények, könyvek, a bogaras nagymama, a sok furcsa állat) együttes hatására egy gyerek fejében megelevenedik. Valahol az álomvilág közepén a cselekmény mégis megtorpan, a történet nem vesz valóban izgalmas fordulatot, a látványelemek is inkább csak ismétlődnek, nem fokozódnak, végül a gyermeki szubjektivitás is kikopik a filmből. Így marad egy egyszerű, hangulatos történet egy kislány kalandos álmáról élete első pizsamapartiján.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12966