KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Vörös nap

Benke Attila

Soleil rouge – francia–olasz–spanyol, 1971. Rendezte: Terence Young. Szereplők: Charles Bronson, Alain Delon, Ursula Andress, Toshiro Mifune. Forgalmazó: Mirax. 97 perc.

 

Akira Kurosawa A testőr című filmjének végén két veretes, nagyon hasonló filmműfaj (a chambara/szamurájfilm és a klasszikus western) ikonikus gyilkoló alkalmatossága, kard és pisztoly feszülnek egymásnak. Ezt az alig pár másodperces összecsapást teszi Takashi Miike Sukiyaki Western Django című filmjének központi motívumává, melynek csúcspontja az italowesternekből ismerős, hosszúra nyújtott párbaj, melyben Testőr-módra ismét katana és colt mérik össze erejüket. E két japán film között azonban van egy olasz vadnyugati kaland, Terence Young Vörös napja, melyben nemcsak az angolszász és a japán kultúra fegyverei, de legendás színészei (Charles Bronson, Alain Delon, Toshiro Mifune) is összemérik erejüket.

A Vörös nap történetét már ezerszer láttuk: adott egy értékes, egzotikus ereklye (ebben az esetben egy japán kard), amit a nagyravágyó, kapzsi bandita meglovasít (a mindig sármos Delon most lubickol a rosszfiú szerepében), társát (Bronson tőle kissé szokatlan idióta főhőse) pedig becsapja és lelövi. Így a hoppon maradt csavargó az értékes tárgy őrzőjével (Mifune meglehetősen sztereotip módon bölcsnek, transzcendentálisnak ábrázolt szamurája) az áruló nyomába erednek, útjukat pedig mexikóiak, egy szeszélyes szöszi és a jó öreg westernsablon szerint vadbarom indiánok keresztezik, míg eljutnak a felgyújtott nádasban zajló fináléig. A sztori tehát nem Oscar-gyanús, azonban a vágtató indiánokat kaszaboló japán harcos, vagy a végig civakodó szamuráj és cowboy látványa mégis bizarr módon izgalmassá teszik Terence Young westernjét. Az ilyen momentumok miatt is sajnálatos, hogy olasz létére a Vörös nap feladja az italowesternek keménységét, szikárságát, és mintegy klasszikus amerikai kalandfilmmé szelídül. Japán és a Nyugat összecsapása nélkül Terence Young műve szórakoztató, de feledhető western lenne, így viszont bír némi egzotikummal.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11580