KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/szeptember
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Kedves Olvasó!
• N. N.: Filmvilág névtár 1958–1979–1999
• Schubert Gusztáv: 2019. Filmodisszeia

• Lengyel László: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Szilágyi Ákos: Magyar glóbusz Ezredeleji beszélgetések
• Jancsó Miklós: Levél H. Gy.-hez
• Bikácsy Gergely: A Fénybarlang Jónás, aki 2025-ben lesz huszonöt éves
• Kömlődi Ferenc: Jövő-Bábel A lineáris történelem vége
• N. N.: A jövő – évszámokban
• Sipos Júlia: Húsz év múlva Beszélgetés 2019-ről
• Varró Attila: Anakronisztikus krónikák Beszélgetés Quentin Tarantinóval
• Takács Ferenc: Alice látomásországban Az utolsó multiplex
• Peternák Miklós: Abbahagyni! A végeken túl
• Herpai Gergely: Greta Garbo overdrive Számítógépes játékok: a 2019-es széria
• Tillmann József A.: Az avatárok eljövetele Egy leendő ladomi leletből
• Bóna László: Égi csatornák Mennyei hírek
• Karátson Gábor: Elveszve egyetlen egyenesben Búcsú egy ígérettől
KRITIKA
• Herpai Gergely: Kasztok párbaja Csillagok háborúja – Baljós árnyak
• Beregi Tamás: Csillagok mágiája Star Wars-trilógia
LÁTTUK MÉG
• Bíró László: Kiruccanók A filmmúzeumok bemutatói
• Herpai Gergely: Az űrkommandó A filmmúzeumok bemutatói
• Kis Anna: Visszatérés a Paradicsomba A filmmúzeumok bemutatói
• Mátyás Péter: Ösztön A filmmúzeumok bemutatói
• Nevelős Zoltán: Tea Mussolinivel A filmmúzeumok bemutatói
• Varró Attila: Vadiúj Vadnyugat A filmmúzeumok bemutatói
• Hungler Tímea: 54 A filmmúzeumok bemutatói
• Vidovszky György: Drogosztag A filmmúzeumok bemutatói
• Pápai Zsolt: A Thomas Crowne-ügy A filmmúzeumok bemutatói
• Tamás Amaryllis: Gloria A filmmúzeumok bemutatói
KÖNYV
• Vasák Benedek Balázs: Montázs 2018 Szergej Mihajlovics Eizenstein: Montázs 1938
OLVASTUK
• Galambos Attila: Magyaros rétestészta
• Spiró György: Média-beszélők
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A ti KÉPMAGNÓtok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

COMICS

A már több mint 70 éves Batman legtöbb ellensége is majdnem vele egyidős. Bár rendszeresen kerül szembe újabb és újabb szuper- és normálgonoszokkal, a végtelen sorozat íróinak csak nagyritkán sikerül olyan új karaktert megalkotniuk, akivel valóban színesebbé válik a denevérember életére vagy csak bosszantására pályázók amúgy is tarka sereglete. Amikor Jeph Loeb néhány évvel ezelőtt kitalálta Bruce Wayne gyerekkori jó barátja, Tommy Elliot – altatódalra utaló kódnevén Hush – figuráját, még nem lehetett sejteni, vajon egyszeri használatra készült, vagy viszontlátjuk még valamikor. Az utóbbi történt, ám az eredmény enyhén szólva is vegyesre sikerült – egészen addig, amíg kezébe nem vette a dolgot Paul Dini. A rajzfilmek (és a rajzfilmek ihlette képregények) világából érkező közkedvelt író, Kevin Smith egyik legjobb barátja és alkalmi munkatársa, némi meglepetésre a komorabb történetekben is maradandót alkotott. Egyik legnagyobb fegyvertényének éppen azt tartják, hogy sikerült végre a megfelelő helyre tennie Hush-t, ezt az eredeti sztori óta hol Jokernél is veszélyesebb, hol szinte szánalmas alakként ábrázolt pszichopatát. A tizedik magyar nyelvű Batman-kötet a legjobbak közül való, kritikusok és rajongók egyaránt dicsérik.

Batman: Hush szíve. Színes, puhafedeles. Kiadó: Képes Kiadó.

KLASSZIKUSOK

Mennyire van szükség Magyarországon újabb, ráadásul más országban készült irodalmi adaptációs képregényekre? Egy havonta megjelenő sorozat tavaly október óta igyekszik megadni erre a választ. A szép kivitelezésű és nagyon kedvező árú, újságárusoknál és könyvesboltokban egyaránt kapható képregények szinte természetszerűleg elsősorban az angolszász irodalom legnépszerűbb „ifjúsági” műveiből kerülnek ki, egyelőre különösebb kockázat vállalása nélkül (Defoe, Dickens, Mark Twain, Conan Doyle, Verne). Érdekesség, hogy bár a címek nagyjából megegyeznek a régi, néha a magyar adaptálókat is megihlető Classics Illustrated kínálatával, ezeket az újonnan készült képregényeket az indiai Campfire kiadó rendelte meg, többnyire helybéli grafikusok (többnyire profi) rajzaival.

Klasszikusok képregényben. Színes, puhafedeles. Kiadó: Ventus Libro.

HAZAI

A korábban már ajánlott Párkocka.hu után egy újabb közös vállalkozást mutatok be, ám azon túl, hogy ez is fellelhető az interneten, a 5panels.hu nem sokban hasonlít a pár hónappal korábban indult másik gyűjteményre. A Tálosi András (alias Spuri) által kezdeményezett, jelen állapotában már hét fiatal alkotóból álló csapat tagjai alacsony példányszámban, saját erőből kiadott képregényeik tartalmát viszik fel a honlapra, illetve új, eredeti művekkel is kiegészítik a kínálatot. A szerveződés lazább, a hét szerző (Tálosin kívül Papp Imre, Koska Zoltán, Pádár Ádám, Molnár Gábor, Halmi Zsolt és Katrina McGill) a hét egy-egy napján küldi be a frissítését, ám a március képregénybörzén már egy közös, nyomtatott kiadványban (Vadhajtás) az összedolgozást is kipróbálták.

5panels.blog.hu. Online képregények.

MANGA

A hazai mangakiadás – sőt, a teljes magyarországi képregénykiadás – eddig legambiciózusabb vállalkozása ért véget az Árnybíró utolsó részének a megjelenésével. Az összesen mintegy 3600 oldalon át futó történet szerzői koreaiak, akiket az a ritka megtiszteltetés ért, hogy művük japán megrendelésre készülhetett. Nem véletlenül, mint ahogy a magyar kiadó sem csak találomra kezdte éppen ezzel a működését öt évvel ezelőtt. Jang Kjung-il részletgazdag rajzai alkalmasak arra, hogy szertefoszlassák a mangák grafikájával szembeni előítéleteket, Joun In-van pedig magas fokú felkészültségről tesz bizonyságot hazája történelme és mesevilága terén. Igazi epikus művet alkottak, amolyan távol-keleti pikareszkként induló, majd műfajok egész sorába bele-belekóstoló, bár helyenként a célközönség életkorának a tekintetében egyenetlen fantasyt. Aki még nem ismeri, azt ajánlom, hogy az eredeti megjelenéshez hasonló tempóban olvassa, hagyjon némi időt az egyes kötetek befogadására, így kevésbé ütköznek ki a hatalmas terjedelemnek betudható hiányosságok és következetlenségek.

Árnybíró 1-18. Fekete-fehér, puhafedeles. Kiadó: MangaFan.

Bayer Antal


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10585