KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A gonosz siker Bacon, Basquiat és a többiek
• Lajta Gábor: Fölfelé zuhanva Bacon nyomában
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A XXI -es csapdája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
ANIMÁCIÓ
• Tóth András György: Szaggatott vonal Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről
• Bodolai László: Egy újabb nap Beszélgetés Tóth Pállal
• Muhi Klára: Leonardo Kecskeméten KAFF ’999
• N. N.: Az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai
• M. Tóth Éva: Groteszk apokalipszis Boldog világvége

• Bori Erzsébet: Jobb félni, mint megijedni Hitchcock 100
• Janisch Attila: Kövér ember, fekete ruhában Találkozás Hitchcockkal
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A cigányok visszatérnek Macska-jaj
• Csejdy András: Fel van vágva a nyelvük A kis véreskezű
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Mátrix
• Csejdy András: Halálkanyar

• Mátyás Péter: Csak egy kis pánik
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A bambanő
• Nevelős Zoltán: Jackie Chan: Az elveszett zsaru + Csúcsformában
• Vörös András Csaba: Prérifarkas Blues
• Köves Gábor: Hivatali patkányok
• Tamás Amaryllis: Tangó
KÖNYV
• Nánay Bence: Film és elmélet Francesco Casetti: Filmelméletek 1945–1990
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bé oldal

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszajelzés

Dániel Ferenc

 

Problémaérzékeny alkotók dolgoznak a Lenfilm-stúdióban: szinte azon frissiben vitték szalagra Gelman új – az 1977-es esztendő szovjet színházi életét megmozgató színdarabját. Pontosabban fogalmazva: ipari-moralitás drámáját. Ez a mozgóképi változat kitűnő színészeknek biztosít feszes kamarajáték-lehetőséget – és még egy előny: a kópiákkal eljuttathatják a dráma üzenetét távoli építkezések kis vetítőtermeibe, hogy vitára ösztökéljen; netán jobb belátásra bírjon karriervágytól hajtott építésvezetőket is. A Visszajelzés mégsem igazi film; bármennyire is hajlok e kifejezésforma legtágabb értelmezésére.

Novoburinszk a moralitás költött színtere. Néhány külső kép elkapkodott látványa igazolja csak, hogy itt kombinát épül; létfontosságú: ahonnan majd termékek, alapanyagok áradnak más fontos kombinátokba, gyárakba. Novoburinszkban is van beruházási mizéria, feszített terv, előrehozott határidő; van alsó-, közép- és felsőszintű gazdaságirányítás, pártvezetés – jól ismert ipari csatatér ez, egyszersmind embert próbáló erkölcsi küzdőtér.

Kinek a morálja méretik meg? Elsőül Szakuliné, az újdonsült és harminckilenc évesen is fiatalnak titulált párttitkáré. Az ő lovagi feladata harcolni a látványos, ámde rövid távú félsikerek ellen. Küzdeni a technológiai józanságért. Tárán lebeg Nurkov építésvezető lelkiismerete is, akitől éppenhogy azt várják felettesei: rátermettségét mutatványokkal bizonyítsa (kerüljön akár kidobott milliókba). És vizsgáznak mind a többiek: a helyezkedők, basáskodók, atyai fölöttesek, elnémítottak, tisztességesek, bárdolatlan karrieristák.

Mire a filmvita végén a felettes KB, igazságot téve, a józanabb s kisebbik rossz mellett dönt, szinte csömörlésig jóllakunk az erkölcsi magatartások mozzanataival; elegünk van a tárgyalótermekből, hivatali dolgozószobákból. Ellenőrizhető adatok, betekintés híján már-már kétkedve nézünk jókra, rosszakra egyaránt. S szeretnénk amúgy istenigazából belelátni végre az építkezés tervdokumentációjába, ütemezésébe, a munkanaplókba, az anyagforgatásba. Magyarán: szeretnénk végre látni egy dokumentumfilmet, amely ábrázol, nem moralizál. Bizonyító erejű képekben írván le, hogy valójában mitől függ millióink herdálása; ahelyett, hogy lebonyolítanának egy ügyet, létesítenének valamit az építészeti és közgazdasági törvényszerűségek szakszerű adaptálásával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8127