KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A gonosz siker Bacon, Basquiat és a többiek
• Lajta Gábor: Fölfelé zuhanva Bacon nyomában
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A XXI -es csapdája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
ANIMÁCIÓ
• Tóth András György: Szaggatott vonal Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről
• Bodolai László: Egy újabb nap Beszélgetés Tóth Pállal
• Muhi Klára: Leonardo Kecskeméten KAFF ’999
• N. N.: Az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai
• M. Tóth Éva: Groteszk apokalipszis Boldog világvége

• Bori Erzsébet: Jobb félni, mint megijedni Hitchcock 100
• Janisch Attila: Kövér ember, fekete ruhában Találkozás Hitchcockkal
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A cigányok visszatérnek Macska-jaj
• Csejdy András: Fel van vágva a nyelvük A kis véreskezű
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Mátrix
• Csejdy András: Halálkanyar

• Mátyás Péter: Csak egy kis pánik
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A bambanő
• Nevelős Zoltán: Jackie Chan: Az elveszett zsaru + Csúcsformában
• Vörös András Csaba: Prérifarkas Blues
• Köves Gábor: Hivatali patkányok
• Tamás Amaryllis: Tangó
KÖNYV
• Nánay Bence: Film és elmélet Francesco Casetti: Filmelméletek 1945–1990
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bé oldal

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kölcsönkért gyufa

Gáti Péter

 

Közismert az a régi történet, hogy valaki lemegy a trafikba egy doboz gyufáért, és két hét múlva messzeföldről ad hírt magáról. Vígjátéki alaphelyzet kétségtelenül. Némileg hasonló szituációval indul a most látható – Maiju Lassila magyarul is olvasható, hasonló című regénye alapján készült – szovjet-finn koprodukciós film is. Egy vidéki tanyán az asszony gyufáért a szomszédba küldi álmatag és lustálkodó urát. Ez a komissió végeláthatatlan kalandok apropója lesz. Hősünk falubeli komájával együtt – kissé bepálinkázva – a közeli városban köt ki. Tévedések és félreértések sorozata követi egymást: otthon előbb azt hiszik róluk, hogy kivándoroltak, majd, hogy vízbe fúltak. Közben az „özvegyen” maradt feleség, aki nem Pénelopé természetű, új gazda után néz. Végül, a vígjáték szabályai szerint minden megoldódik, és gyufa is kerül a tűzgyújtáshoz.

A történet gyorsvonati sebességgel halad a már jóelőre kijelölt vágányokon. Minden epizód, csetlés-botlás kalamajkát okoz, s talán még végignevetni sincs időnk egy-egy részletet. Sajnos, e gegek és a poénok is igen ismertek: mintha a Stan és Pan mozik, vagy az amerikai burleszkfilmek ikertestvérét látnánk. Visszaköszönnek az ötletek, gyakran az ebben a műfajban szokásos és kötelező habostorta-csaták színvonalán.

A népmesei ihletésű történet néhol felbukkanó fanyar humora egy jó film elszalasztott lehetőségét jelzi. A vidékies bumfordiságukban remekül ábrázolható alakokra, a helyzetkomikum forrásául kínálkozó szituációkra bizton támaszkodhatott volna a rendező. Talán a túlságosan is „nemzetközi” poénok, fordulatok teszik, hogy bárhol eladható, de mégis jellegtelen, rutinízű film ez a szovjet–finn „tévedések vígjátéka”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7314