KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A gonosz siker Bacon, Basquiat és a többiek
• Lajta Gábor: Fölfelé zuhanva Bacon nyomában
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A XXI -es csapdája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
ANIMÁCIÓ
• Tóth András György: Szaggatott vonal Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről
• Bodolai László: Egy újabb nap Beszélgetés Tóth Pállal
• Muhi Klára: Leonardo Kecskeméten KAFF ’999
• N. N.: Az 5. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjai
• M. Tóth Éva: Groteszk apokalipszis Boldog világvége

• Bori Erzsébet: Jobb félni, mint megijedni Hitchcock 100
• Janisch Attila: Kövér ember, fekete ruhában Találkozás Hitchcockkal
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A cigányok visszatérnek Macska-jaj
• Csejdy András: Fel van vágva a nyelvük A kis véreskezű
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Mátrix
• Csejdy András: Halálkanyar

• Mátyás Péter: Csak egy kis pánik
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A bambanő
• Nevelős Zoltán: Jackie Chan: Az elveszett zsaru + Csúcsformában
• Vörös András Csaba: Prérifarkas Blues
• Köves Gábor: Hivatali patkányok
• Tamás Amaryllis: Tangó
KÖNYV
• Nánay Bence: Film és elmélet Francesco Casetti: Filmelméletek 1945–1990
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Bé oldal

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hóbortos népség

Schreiber László

 

Uys, a Sivatagi show és Az istenek a fejükre estek rendezője ebben a régebbi filmjében olyasfajta kópéságokat talál ki szórakoztatásunkra, amilyenekhez hasonlókat Karinthy vagy Kosztolányi vidám elbeszéléseiből ismerhetünk.

Apró történetek, vagy inkább helyzetgyakorlatok, kísérletek sorozatából áll össze a film. A több tucat hétköznapi és lehetetlen helyzetben egy a közös: jól megszervezett szituációkba avatatlan, mit sem sejtő járókelőket vonnak be, és a kamera segítségével rögzítik reakcióikat, viselkedésüket. A film készítőinek bevallott szándéka természetesen a kísérlet, de azt is jól tudják, hogy a legjobban, leghangosabban nevetni, röhögni egy másik, lóvátett, gyanútlan szerencsétlenkedő emberen tudunk. Talán soha olyan nagyokat nem nevettünk, mint gyerekkorunkban, amikor a zsinegre erősített, újságpapírral kitömött pénztárcát elrántottuk a szerencsés megtaláló elől. Uys arra is ügyel, hogy ne hozza kellemetlen vagy ne adj isten megalázó helyzetbe a kísérletek alanyait, bár lehet, hogy ezt nem elsősorban etikai megfontolásból teszi, hanem hogy elkerülje azt a kis rossz érzést vagy sajnálkozást, ami megrövidítené a nevetést.

A helyzetek némelyike innen-onnan ismerős, de végül is jól szórakozhatunk, valószínűleg majdnem olyan jól, mint Uys és stábja a forgatás során.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5807