KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Moszkva, Belgium

Forgács Nóra Kinga

Aanrijding in Moscou – belga, 2008. Rendezte: Christophe Van Rompaey. Írta: Jean-Claude Van Rijckeghem és Pat van Beirs. Kép: Ruben Impens. Zene: Tuur Florizoone. Szereplők: Barbara Sarafian (Matty), Jurgen Delnaet (Johnny), Johan Heldenbergh (Werner), Anemone Valcke (Vera), Sofia Ferri (Fien). Gyártó: A Private View. Forgalmazó: Másképp Alapítvány. Feliratos. 102 perc.

 

Mi történik, ha a brit kitchen sink realizmus hagyományai, a melodramatikus történetszövés túlzásai és a romantikus komédiákba illő módon elrajzolt, első látásra összeférhetetlen karakterek adnak randevút egymásnak egy külső lakónegyedben? A Moszkva, Belgium a példa arra, hogy mindebből lebilincselő hétköznapi mese kerekedhet – megértésről, elfogadásról, szeretetről, szerelemről és persze a kisbetűs életről, ami negyven fölött sem áll meg, sőt, napról napra kitartóan adagolja nem mindig kellemes meglepetéseit.

A Moszkva, Belgium hőse Matty, a negyvenegynéhány éves családanya, aki három gyermeke és a kapuzárási pánikját fiatal barátnővel enyhítő, félig ex férje vonzáskörében keresi önmagát és az élete elveszett sava-borsát. Mindezt nem várt fordulatként egy koccanásos balesetben megismert, fiatalabb, életörömmel teli, de nem éppen makulátlan múltú kamionsofőr segíthet újra megtalálni, felülírva Matty boldogságról és normalitásról alkotott fogalmait. A belga Christophe Van Rompaey harsány és meghitt szituációkat, nyilvánvaló és rejtett érzelmi viszonylatokat egyaránt empátiával ábrázoló párkapcsolati-családi mozijának szereplői egy-egy eltúlzott vonásuk ellenére is hiteles karakterek maradnak, hihető és átélhető reakciókkal. A film egyfelől könnyedén hozza ki a maximumot a komikus helyzetekből, másfelől pontosan húzza meg a drámai erővonalakat és ügyesen szövi a motivációs hálót, túlzásai és szentimentális epizódjai is intelligenciáról, (ön)ironikus látásmódról, ugyanakkor a fentebb emlegetett emberi értékek iránti őszinte elkötelezettségről tanúskodnak.

A belga külvárosi romkom remekül ötvözi tehát a valószerűség és valószínűség igényét a zsáner látásmódjával, ügyesen hozza helyzetbe figuráit, a komikus mozzanatoknak és reakcióknak életszerű problémák adnak mélységet, a Matty szerepét alakító Barbara Sarafian játéka pedig még a gyengébb jeleneteket is elevenséggel tölti meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9819