KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Wonderful Days

Teszár Dávid

Wonderful Days – dél-koreai, 2003. Rendezte: Kim Moon-saeng. Írta: Michael Keyes, Kim Moon-saeng, Jay Lender, Park Jun-Young, Park Yong-jun, Micah Wright. Zene: JaeIl Sim, Sam Spiegel és Il Won. Gyártó: End Game / Masquerade / Maxmedia / Tin House. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 86 perc.

 

Talán meglepő, de a világ öt legnagyobb animációs filmiparával rendelkező országa között Dél-Korea is szerepel: relatíve későn, elsőként televíziós reklámok formájában megjelenő rajzfilmgyártása egészen az ezredfordulóig alapvetően a külföldi stúdióknak végzett bedolgozásra épült. E tendencia változását olyan saját készítésű, egész estés animált darabok jelezték, amelyek vagy a nemzetközi fesztiválokon arattak sikert (My beautiful girl Mari, Oseam) vagy a tengerentúli forgalmazás révén kerültek a figyelem középpontjába. Utóbbi kategória első számú reprezentánsa a 2003-as keltezésű Wonderful days, amely több szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a nemzet animációtörténetében: amellett, hogy az eddigi legnagyobb költségvetésű rajzfilmjük, a felnőtt korcsoport megcélzásával egyben kitörési kísérlet is a gyermekszórakoztatás kizárólagosságán alapuló koreai animáció világából. Disztópikus sci-fik (Metropolis, Dark City) és animék (Appleseed: Ex machina, Páncélba zárt szellem) cselekményelemeinek összegereblyézéséből álló szüzséje egy csöpp jóindulattal sem mondható eredetinek: poszt-apokaliptikus jövőképe az energiakészletét szennyezőanyagokból nyerő, beszédes nevű Ecoban városa és a kirekesztett, alsóbbrendűnek tekintett proletárok konfliktusát regéli el a központi figurák szerelmi háromszögébe ágyazva (ellentétes oldalakon álló férfiak és az érzelmi/erkölcsi dilemma elé kerülő nő). A közel hétéves befektetett munka inkább az animáció gazdagságában és minőségében érhető tetten: a két- és háromdimenziós technikát élőszereplős felvételekkel kiegészítő Wonderful days látványvilága szigorúan mérve is csak a bámulatos jelzővel írható le. Kivált gyöngyvásznon öröm látni efféle vizuális bűvészmutatványt, amely világszintű demonstráló anyaga az iparágban dolgozó koreaiak mesterségbeli tudásának – korántsem véletlen hát, hogy a Ghibli Stúdiótól a Warner Brothers animációs részlegéig számítanak a munkájukra.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9671