KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Casper

Takács Ferenc

A Spielberg-féle produkciós nagyüzem szerelőszalagjáról ezúttal egy kedves kis gyerekfilm-giccs került le. Kísértethistóriát látunk, kísértetkastéllyal (gaudis-szecessziós építmény, igen hatásos), pénzsóvár kincsvadász felnőttekkel (ld. gonosz boszorka és Tsa), megözvegyült ábrándos kísértet-pszichológus papával és hasonlókkal. De itt vannak a kísértetekben megtestesülő másság elől fejvesztve menekülő eldurvult lelkű és szorongásos átlagamerikaiak és velük szemben – egyébként klasszikus spielbergi motívumként (E. T.) – a kísértet-másságot a gyermeki romlatlanság és őszinteség jegyében elfogadni képes őszinte és romlatlan gyermekek, elsősorban Kate, a film kis hősnője, aki végül valósággal beleszeret a film kis kísértethősébe, Casperbe, a kísértetkastély lakójába.

Történnek azután apróbb-nagyobb könnyfacsaró csodák, ideiglenes feltámadások (amíg – lévén gyerekekről szó – éjfél helyett tízet nem üt az óra) és hasonlók; még Dr. Harvey is képes néhány szót váltani halott feleségével, Kate mamájával arról, hogy mit is kell reggelire adni az ekkora gyereknek és viselhet-e már bikinit a kislány. Mindez igen fifikásan megcsinálva, kitűnő díszletek között, a játékfilm-karakterek közé hitelesen és mulatságosan keveredő, remekül komputer-animált kísértetekkel folyik, nagyjából a klasszikus Disney-nagyrajzfilmek intellektuális színvonalán és érzületi szintjén. Gyerekeknek és a Százegy kiskutyát szívesen megkönnyező felnőtteknek ajánlható.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=959