KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy bébiszitter naplója

Parádi Orsolya

The Nanny Diaries – amerikai, 2007. Rendezte: Shari Springer Berman és Robert Pulcini. Írta: Emma McLaughlin és Nicola Kraus regényéből Shari Springer Berman, Robert Pulcini. Kép: Terry Stacei. Zene: Mark Suozzo. Szereplők: Scarlett Johansson (Annie Braddock), Paul Giamatti (Mr. X), Laura Linney (Mrs. X), Donna Murphy (Judy Braddock), Alicia Keys (Lynette). Gyártó: The Weinstein Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 106 perc.

 

Belső monológon alapuló, ironikus hangvételű, egy mai modern nő küzdelmeiről szóló bestsellerből romantikus vígjátékot forgatni nagy eséllyel kifizetődő vállalkozás. A naplóforma Bridget Jonesnál és Terézanyunál bevált, egzisztenciálisan még képlékeny helyzetű, főiskolát frissen végzett pályakeresőből pedig igen sok futkos világszerte, tehát szélesebb spektrumot érint a dadustörténet. Ha hozzászámítjuk még a teljes állásban dadát (szolid pótnagymama), bébisintért (szomszéd gimnazistalány), au-pairt (nyelveken szóló egyetemista), nörszöt (tetszőleges vízió) alkalmazó asszonyokat is, akikhez legalább annyira szól ez a piros esernyős Central Park-i Mary Poppins-átirat, lassan lefedjük a női nem minden szegmensét. Ami az érme másik oldalát illeti, Scarlett Johansson úgyis garantálja a hímnem érdekeltségét a mozipénztárnál.

A magyarul Dadusnapló címen megjelent könyv jó humorú, kritikus alaphangját az alkotók kissé kilúgozták, pótolták viszont az erős szereplőgárdával, valamint az üzenet – „Figyelj oda a gyerekedre!”, „Szeresd!”, és egy korábbi brosúrából az „Ismerd meg tenmagad!” – is megmaradt. Az antropológushallgató Annie bébiszitter anyjától eltérően továbbtanulna, ám a sors összehozza a milliomos Mrs. X-el és kisfiával, Bradley-vel: beköltözik a manhattani elit-apartmanba, és máris meggyűlik a baja a tomboló ötévessel. A figyelem- és szeretethiány lyukait csakhamar betömködi, sőt még Mrs. X-ben is maradandó nyomot hagy, plusz a helyes szomszéd fiúban és vice versa. A karót nyelt, férje hűtlenségéről erővel tudomást nem vevő feleség szerepében Laura Linney brillírozik; a gusztustalanul érzelemhiányos férjet pedig a kiváló Paul Giamatti kelti életre. Johansson problémáival lehet azonosulni, figurája természetes és diáklányos, ám néha kicsivel naivabban pillog, mint kellene. Hiába, ilyen ez a műfaj, és első az amerikai piac.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/03 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9360