|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1999/július
|
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista
• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégNextPápai Zsolt
Next – amerikai, 2007. Rendezte: Lee Tamahori. Írta: Philip K. Dick novellájából Gary Goldman és Paul Bernbaum. Kép: David Tattersall. Zene: Mark Isham. Szereplők: Nicholas Cage (Johnson), Julianne Moore (Ferris), Jessica Biel (Liz), Thomas Kretscmann (Smith). Gyártó: Revolution Studios / Saturn Films. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 96 perc.
Philip K. Dick írásaival gyöngyöket szórt Hollywood elé, amiket a helyi producerek újabban növekvő étvággyal csipegetnek fel: ha munkáinak ontológiai irányultságát nem is tekintik szalonképesnek, történeteinek alapötletére mind gyakrabban vevők. Mostanára gyakorlattá lett Dick műveinek lecsupaszítása, sorozatban készülnek az olyan alibifilmek, amelyekhez csupán inspirációként, és nem adaptálandó anyagként szolgálnak írásai. A Különvélemény vagy A felejtés bére után a Next is ilyen, mélynek nem mondható, ámde végig feszült akcióthriller. Úgy fest, mintha a tavalyi keltezésű, hasonló témájú Déja Vu című Scott–Bruckheimer-mozi farvizén született volna, azt idézi szolidabb kiadásban.
Az aranyember című elbeszélés örvén készült film veleje igazi dicki paradoxon, amely a filmbeli protagonista, Chris Johnson megfogalmazásában a következőképpen hangzik: „Ahányszor látod a jövőt, az megváltozik – mert láttad, és ez mindent megváltoztat.” Johnson különleges – prekognitív – képességű bűvész, lát minden eseményt, aminek köze van a személyéhez, két perccel annak bekövetkezte előtt. Amikor a titkosszolgálat tudomást szerez egy Amerikát fenyegető atomtámadásról, megpróbálják megnyerni maguknak a férfit, hogy segítsen a terroristák és a bomba felkutatásában. A Next lényegében a világ megváltását illetően vonakodó, ehelyett inkább érzelmi életének rendbetételével bíbelődő hősnek a kálváriáját meséli el, feszes thrillerkeretbe helyezve.
Ritmusa és a lendülete löki hajszállal a tucatmozik fölé a némileg inkoherens sztorijú filmet. Lee Tamahori (Mulholand – Gyikos negyed, Halj meg máskor!) rendező a klasszikus thrillerformát szórványos Kubrick-idézetekkel (Dr. Strangelove, Mechanikus narancs), Jessica Biel – finomkodóan kitakart – idomaival, valamint rendhagyóbb akciókkal igyekszik turbósítani, és erőfeszítéseit néhol siker koronázza: a hegyoldalban lezavart menekülés-szcéna igen jól mutat a vásznon.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 970 átlag: 5.57 |
 |
|
|
|
