KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A svindlerek királya

Tosoki Gyula

Incautos – spanyol, 2004. Írta és rendezte: Miguel Bardem. Szereplők: Ernesto Alterio, Victoria Abril, Federico Luppi. Forgalmazó: Cinetel. 108 perc.

A világ legrondább nője című sci-fi-vígjátékkal hét évvel ezelőtt némi nemzetközi ismertségre jutó Miguel Bardem annak az Alex De La Iglesia vezette ibériai (azaz spanyol, katalán vagy baszk) rendezőgenerációnak a képviselője, amelynek tagjai a műfaji öntőformákat is felhasználva bizarr szituációkkal teli csűrcsavaros történetekben utaznak. A svindlerek királya morbiditásban ugyan elmarad a kortárs spanyol film több jeles darabja, A fenevad napja, az Elszabott frigy vagy épp a Torrente mögött, furmányosságban viszont beelőzi azokat: Bardem olyan trükkös-vicces bűnfilmet forgatott, amilyet csak az egykor kiváló, mára erejét vesztett David Mamet tudott pályája hajnalán. A rendező Mamet debütáló munkáját, a triplacsavaros Játékos végzetet használta sorvezetőül, de nem hitvány másolatot készített, apait-anyait beleadott a maroknyi menő simlis közös nagy balhéjáról szóló történet elmesélésébe. Stratégiája hasonló Mametéhez, előbb mind mélyebbre vezeti nézőt az átverések labirintusában, majd amikor már-már úgy tetszik, hogy lehetetlen kikeverednie onnan, néhány okos dramaturgiai fogással mégiscsak megtalálja a kiutat. Feltett szándéka, hogy minden lehetséges felállást lejátsszon a figurák között, illetve minden lehetséges verzióban újraírja az alapszituációt, és ezzel ugyan a végére visszanyes egy keveset a sztori érdekességéből, a film mégis működik. Ezek után érthetetlen, hogy A svindlerek királyához hasonló ambíciókkal készült, de gyenge argentin mozit, A kilenc királynőt két éve miért mint véres kardot hurcolták végig a világon a kritikusok, míg Bardem filmjéről alig lehetett hallani valamit.

Extrák: képgaléria, Cinetel-bemutatók előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8819