KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flyboys

Köves Gábor

Flyboys – amerikai, 2006. Rendezte: Tony Bill. Írta: Phil Sears, Blake T. Evans, David S. Ward. Fényképezte: Henry Braham. Zene: Trevor Rabin. Szereplők: James Franco (Blaine Rawlings), Jean Reno (Thenault kapitány), Jennifer Decker (Lucienne), Martin Henderson (Reed Cassidy). Gyártó: MGM. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 139 perc.

 

Erős a gyanúnk, hogy nem a hatalomvágytól fűtött politikusok, hanem dörzsölt hollywoodi producerek találták ki az első világháborút. Tony Bill nosztalgikus akciófilmje legalábbis ezt az összeesküvés-elméletünket erősíti. Mintha ez az egész, világra szóló felfordulás azért lett volna kitalálva, hogy néhány jól fésült amerikai hős bőrkabátba öltözhessen, és a pilótafülkék magasából, rosszul imitált géppuskaropogások sűrűjében villanthassák felénk világhódító mosolyukat. Persze Tony Bill is igaz történetet árul, ennyi erővel azonban azt is állíthatná, hogy a Csillagok háborúja is megtörtént eseményen alapul. Ahogy lehet hinni a jedik létezésében, úgy akár azt a gondolatot is magunkévá tehetjük, hogy az első világháború valójában nem volt más, mint néhány karcolással járó, kalandos osztálykirándulás, melynek résztvevői (egy csapat amerikai legény) számháború helyett pilótásdit játszottak. Ami egyébként a pilótajátékot illeti, ezen a téren valóban kitett magáért az amerikai kontingens, mintha csak megérezték volna, hogy legfőbb ellenségüket nem a német vadászgépek pilótáiban, hanem a forgatókönyvben kell keresniük. Ráadásul a légicsaták eminens kivitelezésével egy nagyon is haladó hagyomány részeseivé váltak, az efféle háborús mulatságok ugyanis már Hollywood hőskorában egyfajta beavatási szertartásnak, a rendezői férfiasság bizonyításának számítottak. William A. Wellman 1927-es Wingsének bemutatása óta folyik az egymásra licitálás légügyekben, melyet talán a Scorsese Aviátorjában is megörökített Howard Hughes tekintett leginkább szívügyének. Sajnos a Flyboys készítőinek nemcsak Hughes dollármilliókat felemésztő szuperprodukciójának, A pokol angyalainak emlékezetes Zeppelin-attakját, hanem az 1930-ban bemutatott film hamis romantikáját is sikerült lemásolniuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8817