KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1999/július

KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Kis hal

Tosoki Gyula

Little Fish – ausztrál, 2005. Rendezte: Rowan Woods. Szereplők: Cate Blanchett, Sam Neill, Hugo Weaving, Dustin Nguyen. Forgalmazó: Warner Home Video. 114 perc.

Az ausztrál művészfilmes színtér egyik reménysége a lét árnyékos oldalainak feltérképezésére esküdött Rowan Woods rendező, akinek a Fiúk című munkáját követő második mozija Sidney hírhedt külvárosába, a jelentős vietnami populációja miatt Little Saigonnak becézett és a heroinisták Paradicsomaként ismert Cabramattába kalauzol. A hősök az elviselhetetlenül könnyű lét rabjai, kiugrott és a szer szorításából szökni képtelen, szerencsétlen és még szerencsétlenebb emberek. A középpontban az anyagtól való megszabadulása után nagy reményekkel új életet kezdő, idővel néhány illúzióval szegényebb és néhány vaskos tapasztalattal gazdagabb harmincas Tracy áll, Woods az ő kapcsolatait bemutatva vázol képet az ausztrál anyagosok mikromiliőjéről.

Bár olykor közhelyekbe is belefut, egészében véve izgalmas a mozija. Egyfelől hozza a kortárs művészfilmektől elvárható kötelezőket (mélydrámai színészi játék, elliptikus szerkesztés, minden ízében kigondolt, stilizált képi világ), másfelől műfaji elemeket is beemel: a Tracy egyik patronáltjaként feltűnő, lecsúszott rögbicsillagnak Sidney drogbárójával folytatott homoerotikus viszonyát taglaló epizódok melodrámai színezetűek, a főszereplőnőt megvezető alakok konspirációs technikáinak bemutatása pedig a thriller felé tereli a filmet.

Az Ausztrál Filmintézet részéről 13 díjra jelölt Kis hal nagy erénye az A-ligás (Hollywodban is jegyzett nevekből álló) színészgárda minőségi teljesítménye, továbbá a markáns vizuális megoldások. A kábult zöldekkel, temetői kékekkel és macskajajos sárgákkal megfestett világ képei jó időre beleégnek a néző agyába.

Extrák: interjúmorzsák a rendezővel, a forgatókönyvíróval és néhány színésszel; előzetes.