KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Azt beszélik

Vörös Adél

 

„Coo, coo, ca-choo, Mrs Robinson” – dalolta Simon and Garfunkel a ’67-es klasszikusban egy dévaj hölgyre utalván. Noha az Azt beszélik nem mérhető a Diploma előtt akkori robbanó frissességéhez, a nézhetőbb vígjátékok közé sorolható. Ezt azonban nem Kevin Costnernek köszönheti filmünk, aki volt már rossz, de ilyen élettelen soha (mi van az igazi „diplomás” Hoffmannal?) – hanem a közepesen vicces forgatókönyv figuráiba életet lehelő két színésznőnek: Jennifer Anistonnak és Shirley MacLaine-nek.

Sarah (Aniston) harmincas nő stabil kapcsolatban, házasság előtt, csak épp nem tudja, férjhez akar-e menni barátjához (Mark Ruffalo unalmas, néhol irritálóan hisztérikus alakítása). Krízisét csak élezi a kiindulóhelyzet: Pasadenába utazik teniszkedvelő-porcelánkészletes családjához, húga esküvőjére. Ám a fényképalbum-nézegetés meg a szülők házasságkötésének összevetése születésnapunk dátumával tudvalevőleg ritkán hoz szerencsét: esetünkben egy gondosan rejtegetett családi titok kerül napvilágra. A nagymami (MacLaine) ugyanis maga a megénekelt híres Mrs. Robinson, aki annak idején azt a fiatalembert (Costner) találta megkörnyékezni, aki a lányának csapta a szelet. Most meg az unokájának, aki egyébként csakis genetikai okokból vonzódhat a férfihoz (lásd a fásult Costnert). Innentől sejthető, hogy a nagyinak is lesz egy-két szava az ügyhöz, nem beszélve a talpraesett Sarah-ról (Aniston mesterkéletlensége gyakorlatilag elviszi a hátán a filmet).

Az Azt beszélik csak kevéssé használja ki korrekt alapötletében rejlő humorforrását. A Diploma előtt méltó női inverze is lehetne, ha lenne benne annyi spiritusz, mint rendezőjének, Rob Reinernek eredeti és bátor Harry és Sallyjében volt, ennek híján filmünk sekélyesen boldog véget ér, csak mi maradunk szomorúak. Hát, „God bless you please, Mrs Robinson”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8526