KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kőkemény család

Gőzsy Kati

 

A Szex és New York sorozatban ismertté vált negyvenes Sarah Jessica Parker most menyasszonyt alakít, akit a párja éppen bemutatni készül a családjának. A lány joggal tart az első találkozástól. A négygyerekes New England-i Stone család az elsőszülött fiúnak (Dermot Mulroney játssza, akiért az Álljon meg a nászmenet!-ben Julia Roberts és Cameron Diaz vetekedett) nem olyan feleséget képzelt, aki „teljesen álszent, és merev, mint egy fakeret”, ráadásul „olyan idétlen torokköszörülési tikkje van, mintha csak labdát nyelt volna le”, de Meredith-t (Parker) már az első percben ilyennek látják. És minél jobban igyekszik, hogy elfogadják, annál rosszabb lesz a helyzet. Ráadásul karácsony van.

Persze ebből az alaphelyzetből jó film is kerekedhetne, de az amerikai író-rendező Thomas Bezuchának csak annyi volt a célja, hogy a Kőkemény család ne hasonlítson arra a bizonyos burleszkes vígjátékra, amiben Ben Stiller próbál meg kényszeresen megfelelni a Robert De Niro játszotta apósnak - képzeljük el az Apádra ütöket kevesebb vicces jelenettel, kevesebb váratlan fordulattal, ugyanakkor felturbózott mennyiségű közhelyes sztereotípiával. A gúnyolódó családról itt már az első percekben kiderül, hogy van szíve: a süketnéma fiúk még meleg is, a párja néger, a Diane Keaton alakította anyuka betegsége halálos, a legkisebbik lány pedig szingli. Itt Az elnök emberei tévésorozatba illő politikai korrektséggel rendelkezik mindenki, kivéve Meredith-t, aki vacsora közben a meleg testvért abnormálisnak nevezi, és ezzel még a vőlegényét is sikerül magára haragítania.

A film belevaló plakátján egy menyasszony keze mutatja feltartott ujjal, hogy bekaphatják, de ez ne tévesszen meg senkit, a főszereplő nem vad republikánus amazon, csak még nem nőtt fel a Stone családhoz. A happy endhez közeledve mindkét fél tanul a másiktól, a befejezés megható és tanulságos egyben, sőt kerek, akár egy hópelyhes karácsonyi üveggömb, amit csak karácsonyi hangulatban érdemes nézegetni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8467