KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kívánság fája

Székely Gabriella

 

Grúzia mesés. A valóságban és filmjeiben is. A grúzok megélik és megrendezik meséjüket. Furfangosabb Erősjánost aligha láttam még, mint magát a világhírű filmrendezőt, aki levágja az útját álló sárkány összes fejét, mert szeretné megvendégelni külföldi barátait szabad tűzön főtt birkalevessel, ám fiatal bárányhúst nem talál a piacon, tehát fogja magát, felkutatja a városszéli zugjuhászt, betereli a bégető kisbárányt a kocsijába, a zugmészárosnál levágatja, megnyúzatja, feltrancsíroztatja, s délután már kanalazhatjuk a különleges fűszerekkel ízesített ételt. Mert mit tegyen a szegény grúz, ha nem szereti a rágós öreg birkát, és bárányhúst akar enni?!

Mesésebb díszletet nem tervezek még az évszázados Tbiliszi belvárosánál: zegzugos utcácskák, elvarázsolt fa-tornácos kunyhók, fekete kendős nénikék, akiket, ha szerencséje van az embernek, öreganyámnak szólít. A kívánság fái zöldellnek a kertekben, csodatevő kövek porosodnak az út szélén, Piroszmani csodabogarai koptatják.

A mese azonban fellázad, ha rosszul mesélik el. Elnémul, megmerevedik, begubódzik a jelmezekbe, a különös arcokba, az egzotikus környezetbe. Grigorij Sengelaja Piroszmanijában, Eldar Sengelaja Különös kiállításában, vagy Csodabogarakiában, persze, elárulja titkait, életre kel. Otar Joszeliani modern történeteiben, a Lombhullásban, az Élt egyszer egy énekes feketerigóban, a Pásztoraiban új ruhát ölt, és csúfondáros szeretettel beszél a mai grúzokról.

Ám Tengiz Abuladze A kívánság fájában nem tudta megszólaltatni a mesét. Hiába suhogtatja rendezői varázspálcáját, mesefigurái nem engedelmeskednék. Némák és mozdulatlanok. Belesimulnak egy század eleji színes képeskönyv lapjaiba, illusztrálják a boldogságkeresés példázatát. Egyikük azt a szerepet kapta, hogy lobogó türelmetlenséggel, fülét a földre tapasztva, várja a közelgő forradalom dübörgését. A másiknak a kívánság fáján kell csücsülnie, onnan lesi szerencsecsillagának feljöttét. A harmadiknak, negyediknek a csodakövet kell megtalálnia. Az ötödik a szerelemben keresi a boldogságot, de máshoz, a gazdag fiúhoz kényszerítik. A hatodik a dicső grúz legendákba kapaszkodva lebeg a föld felett. A hetedik negyvenéves mátkaságában a kitalált vőlegény szerelmén csüng. Mindnyájan vágyakoznak, keresik a boldogságot, csak éppen semmit sem tesznek érte, és belepusztulnak a reménykedésbe.

És közben a bohókás mesefigurák élettelenül, ügyes kezű rajzoló ceruzavonásaiba zárva várják, hogy levegőhöz jussanak, megmozgassák elgémberedett tagjaikat, és megelevenedjenek a filmvásznon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8161