|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA Philadelphia-kísérlet folytatódikTamás Amaryllis
Évtizede is van, hogy a magyar mozikban, és később a televízióban vetítették a Végső visszaszámlálást, a Pearl Harbor-i támadás előtti napon játszódó, a teleportációs időutazás rejtelmeibe beavató filmet. A mostani bemutató is tartogat elegendő talányt és meglepetést, csak néha mintha túlbonyolítanák az amúgy sem egyszerű történetet. Itt is „spontán vibráció” segítségével, ismeretlen erők közreműködésével kerülnek a személyek s a tárgyak egyik helyről (és időből) a másikra. A sztori – a fáma szerint – valós alapokon nyugszik. Az ellent mondásos bizonyítékok és jelentések szerint 1943-ban – az USA haditengerészetének szigorúan titkos akciójaként – egy hajót legénységével együtt megpróbáltak láthatatlanná tenni. Berlitz és Moore erről szóló dokumentumregénye nem kevesebbet állít, mint hogy az Eldridge hadihajón olyan erőteret buzgólkodott össze tudósok maroknyi csapata, hogy külső szemlélő csak a hajó és a legénység körvonalait észlelte, miközben a legénység tagjai láthatták egymást. Némelyikük a kísérlet alatt spontán égést szenvedett, s volt, aki későbbi életében – mint filmbeli mása – bizonyos időszakokra részben átlátszóvá vált.
A rend pici zugát létrehozni a rendezetlennek vélt világegyetemben – a katonai megfontolásokon túl talán ez lehetett a hajdani kísérlet kiagyalóinak indítéka. De kontár bűvészinaskodásuk csak a zűrzavart növelte.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1599 átlag: 5.42 |
|
|
|
|