|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégEgy holland Jáva szigeténBáron György
A film alapjául szolgáló könyvet – a holland Multatuli (valódi nevén: Edward Douwes Dekker) Max Havelaar című regényét – Sigmund Freud a világ tíz legnagyobb regénye közé sorolta. A filmet nézve nehéz megértenünk a modern lélektan atyjának lelkesedését. Fons Rademakers kétrészes, lassú hömpölygésű történelmi tablója nem tartozik a világ tíz legjobb filmje közé. Sőt, ez a holland alkotás a világ igen nagy számban előállított rossz filmjei közé tartozik, s alighanem Freud sem találna benne különösebb szellemi izgalmat.
A történet a múlt század derekán játszódik, a holland gyarmatbirodalom gyöngyszemén, Jáván. A címbeli „egy holland” liberális elveket valló gyarmati főtiszt, akinek minden civilizációs igyekezete megtörik a helyi korrupt törzsi vezetők és az őket támogató fehér helynökök ellenállásán. Hősünk végül illúzióitól megfosztva távozik a szigetről. A film körülbelül olyan iskolásán unalmas, ahogy az a felidézett történet alapján elképzelhető. Szép óceáni tájakat látunk, tiszta tekintetű kisgyerekeket, munkában megtört öregeket, kegyetlen és agyafúrt elnyomókat. A helyi és hollandus elnyomók mulatoznak, esznek-isznak, míg a javai parasztok keményen dolgoznak és nyomorban tengődnek. Mintha jóindulatú, bár kissé bugyuta tankönyv-illusztráció peregne a szemünk előtt, mely a gyarmatosítás hátrányait példázza. Annak a felnőtt nézőnek azonban, aki mindeme hátrányokról régóta amúgy is meg van győződve, ez a színes, kétrészes közhelyparádé csekély szellemi felüdülést kínál.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1026 átlag: 5.47 |
|
|
|
|