KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ellopták Jupiter fenekét

Dániel Ferenc

 

Ellopják a márványtorzó-Jupiter fenekét, ám a nézőnek nincs oka aggodalomra: méltán közkedvelt francia színészek, élükön Annie Girardot-val és Philippe Noiret-val, gondoskodnak róla, hogy a nagyértékű ülep megkerüljön; jóízű kalandok, fordulatok, vidámságok és pikáns szövegelések közepette. Philippe de Broca, a rendező jó, de nem túlfeszített iramot diktál. Ennek köszönhetően még egy nyári görögországi üdülés minden békebeli örömében is osztozhatunk. Mélykék tenger. Tintakék ég. Akropolisz. Narancsligetek, hegyi kolostorok, hófehér házak, hajók, konflisok, meredélyes utak. A helyszín annyira vonzó, hogy egy-egy jól megérdemelt pillanatban a hajszát is félbeszakítva, a színészek strandolnak, napoznak (talán még az operatőr is fejeseket ugrált két snitt között). Persze a gondűző vígjátékhoz kellenek még hullák (vannak), rablók (feltünedeznek, amikor a feszültségkeltés ezt megkívánja), zsaruk (a legszemfülesebb maga Annie Girardot, de a „civil” Noiret is belejön), és végül helybeliek. A görög vendéglátók szemmel láthatólag szívesen statisztálnak – lévén idegenforgalmi idény – s különben is a bolondos francia stáb kinevetteti a turizmust, a műemlék-tapodást, a fotómániát, az örök nászutasságot.

Műfaji biztonságérzetünk támad: mintha de Broca belülről látná, hogy a nosztalgia nem azonos a múltba vágyódással, hanem kontraszthatás – mozgékony felvevőgép mozgalmas eseményeket közvetít s azok centrumában megbízhatóan jelen van két középkorú, kicsit elnehezedett ember (jelentős színészegyéniség), derülnek önmagukon, egymáson s az egész ironikus mozgalmasságon. Szuszogva ugyan, de végigcsinálják.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7491