KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai boszorkányok

Kulcsár Mária

 

Zavarba hozó film. A nézőt feszengő szégyenérzet keríti hatalmába, mert képtelen kellő tisztelettel, átéléssel szemlélni a vásznon megelevenedő történetet, mely a II. világháború hős szovjet pilótanőiről szól. Ezek az asszonyok valóban éltek, harcoltak, sokszor hallottunk róluk, elgondolkoztató a sorsuk: mi késztet egy majdnem-kamasz lányt, hogy egyenruhába bújjon, küzdjön, sebesüljön, meghaljon? Mit érez a fiatal családanya, ha férfi módjára ölnie kell?

Nem félnek? Nem ellenkezik egészséges életösztönük? Miért vállalják a háborút, a katonasorsot? A film nem ad, nem is keres választ. Úgy tetszik, Jevgenyija Zsigulenko rendezőnő az egyetlen ember, akiben fel sem merültek ezek a kérdések. (Pedig úgy hírlik, maga is átélte az eseményeket, melyek filmjében láthatók.) Ő fényesre mosott hajukon gondosan vasalt egyensapkát viselő leánycsapatokat mutat, akik jólnevelten szembefordulva a kamerával, szorgalmasan viháncolnak vagy repülőgépeiket takarítják. Időnként aláhullnak az égből, mint szárnyaszegett méhecskék és meghalnak, a megmaradottak pedig sírnak. A légicsatákat műteremben fölvett közelképek illusztrálják, melyekben a lányok ádáz arcokat vágnak. Csak sajnálni lehet a színészeket. Ki tudna eljátszani egy a Kisdobos lapjairól kivágott képregényfigurát?   Mit mondhatott a rendezőnő az ezred kis patronáltját játszó fiúcskának, miért vigyorogjon lelkesen, mint a vadalma, az egész történet során, miután apját, anyját elvesztette?

Két dolog szól mégis a háború szebb sorsra érdemes hősnőiről, halottairól. Az egyik a felhővé vált pilótanőkről szóló dal, aminek azonban kevés köze van a filmhez. A másik egy tréfásnak szánt jelenet, mely a rendező szándéka ellenére a háborúba taszított békés polgár igazi drámáját rejti. A már említett gyerekkatona barátkozni akar egy négy-ötéves lánykával, s mivel más játékot nem ismer, rákiált: „Vigyázz! Jobbra át! Indulj!” A kislány elsírja magát: „Nem akarok!” Tizenöt másodperc; kevés ahhoz, hogy visszaadja e sikerületlen mű hitelét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/03 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6652