KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sommersby

Barotányi Zoltán

Jó estét gyerekek! Ma a vajszívű álférjről és az ő szerető nejéről regélek (ezt!) nektek egy kis középkorias moralitást, sok érzelemmel, vérrel-verítékkel-melasszal és egy kis whiskyvel leöntve. Történt egyszer, hogy a gaz jenkik, nyilván a titkos szabadkőműves központ utasítására, megnyerték a polgárháborút (sőt, nem átallották felszabadítani az örökkévaló kommunista szombatra teremtett feketéket – azután persze jöhet a hip-hop zene, a kosárlabda meg a crack). Nos, hogy szavamat ne felejtsem, a jenkik elvittek minden mozdíthatót, csak Jack Sommersby szemrevaló nejét hagyták hátra nekünk – hogy maradjon egy női főszereplő is. Megtér (hál’ istennek nem oda) maga a ház ura is – de, szörnyűség: a régi, arany-jó természetű (brutális, részeges, erőszakos, kegyetlen, fajgyűlölő s többnyire impotens) gazda helyett egy nyápic liberális, filantróp, toleráns, korrekt, nőkedvelő marhát látunk, aki nyilvánvalóan nem e világra teremtetett. Földet oszt, új termelési kultúrát vezet be („ráhajt, mint magyar a dohányra”), gyermeket nemz, emberként bánik a feketékkel (sőt, beszél is hozzájuk!). Senkit sem ér tehát váratlanul, mikor – persze a valódi férj egy apróbb csínytevéséért – felakasztják, derűs perceket szerezvén ezzel mind a nézőtéren, mind Jack szerettei körében. Hát ennyi volt a mese mára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=664