|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégTwist OlivérHegyi Gyula
Dickens Twist Olivérja nemcsak gyermekeknek és gyermekeket nevelő felnőtteknek, de a biztos sikerre számító filmeseknek is alapvető és ajánlott olvasmánya. A kis Olivér sötét bűnök és angyali jótétemények közt sodródó sorsa az első, 1909-es amerikai némafilmtől az egy évtizede nálunk is nagy sikerrel vetített, Carol Reed rendezte angol-amerikai zenés változatig (Oliver) számos produkcióban ríkatta meg az ifjabb és idősebb mozinézőket. Született magyar Twist Olivér-film is Garas Márton rendezésében, 1919-ben, s a múltszázadi angol árva fiúcska olyannyira otthonra lelt nálunk, hogy nevét feltehetően még „sznobék” is magyar sorrendben és magyar kiejtéssel említik.
A regény legfrissebb angol filmváltozata nem a literatúra és a filmtörténet tudós összehasonlítóinak készült: kiindulópontul azt feltételezi, hogy ha úgy általában ismerni véljük is Twist Olivér történetét, a fordulatos és izgalmas kalandokat a nézők nagy többsége mégis szívesen, zsöllyéjében vagy tévéfotelében kényelmesen elterpeszkedve, a mesélőkedvnek kijáró szeretettel fogadja. Clive Donner rendező nem bízik a „modern”, megcsavart, a mainak vélt tanulságokkal „megfejelt” újmódi mesemondásban, s úgy gondolja, hogy Dickens mester forgatókönyvírónak sem lett volna éppen utolsó: a film már-már az illusztrációig hűen követi a dickensi tollat.
Mindezt azzal éri el, hogy nem annyira szavakban, mint inkább stílusában követi a nagy sikerregényt: a múlt századi prózát a huszadik századi tradicionális filmkészítés letisztult, magabiztos eszközeivel alakítja mozivá. Talán csak a kicsit vértelen, túlontúl törékeny és kiszámítottan „ennivaló”, gyermeksampon-reklámba illő címszereplő idegen a dickensi világtól: szalmaszőke, gondosan ápolt és laza-frissen aláhulló frizurájához nehéz hozzáképzelni a dologházat, a tolvajtanyát vagy akár a múlt századi angol úrilakot, ahol a mindennapi hajmosás ugyancsak nem volt divatban. Vaskos-realista környezetéhez képest előkelő idegen ő a történetben: de nem elképzelhetetlen, hogy ez a kontraszt még népszerűbbé teszi a filmet.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1262 átlag: 5.46 |
|
|
|
|