KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyermekrablás Caracasban

Kapecz Zsuzsa

 

A legtöbb külföldről átvett film címét megváltoztatják a forgalmazás előtt, általában rejtélyes indítékból, és gyakran a nézőt megtévesztő módon. Ezt a venezuelai filmet eredendően a Rák elnevezéssel forgatták, és inkább a kábítószer-fogyasztás elleni – hatástalan – küzdelemről szól, mint egy gyerekrablási ügy részleteinek ismertetéséről. A rák nemcsak azon az érmen díszeleg, amelyet a különösen kényes ügyekben kiemelkedő munkát végzett nyomozótiszteknek adományoz az igazságrendészet, hanem egyfajta társadalmi „rákfenét” is szimbolizál itt, és a történet végén ezért kap gúnyos kérdőjelet a jutalomplakett értéke, hiszen a rák köztudottan hátrafelé halad.

Az alapképlet számos más filmből ismerős: az ügybuzgó, konfekcióöltönyökben rohangáló kis zsaru addig szimatolgat a felső tízezer uszodás, kaputelefonos, szobalányos luxusvillái környékén, amíg egyre terhelőbb bizonyítékokat kaparint meg a jó nevű apukák kisfiai ellen. Ám mielőtt vádat emelhetne, a befolyásos szülők lehetetlenné teszik további működését. A felhasznált formai eszközök, a színészvezetés az olasz maffiatörténetekre és a francia rendőrfilmekre emlékeztetnek, de láthattunk hasonló képsorokat amerikai rendezőktől is, akik a kemény drogok és az aranyifjúság kölcsönös vonzását vizsgálták. Újszerűséget tehát senki ne várjon ettől a filmtől, de kesernyés hangvétele, ízléses fényképezése, és a számunkra messze levő dél-amerikai helyszínek varázsa hol elviselhetően, hol érdekesen kárpótolnak az eredeti izgalom hiányáért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6106