KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A prosti

Asbóth Emil

Milyen az ideális férfi a szexuális vonzerőt tekintve? Legyen öregecske (hetven fölött az igazi), hálásan hervatag, képzeletgazdag, de szegényes fegyverzetű, legyen gyors, akár túl gyors is (ante portas), tehetős és tehetetlen, harcias Botond helyett félénk bekéredzkedő. A szerelemipar robotosnőjének ábrándlovagja korántsem a macho szuperhím. Ami a méreteket illeti: the small is beautiful. A pici gyönyörű.

Ken Russel, aki művészetében sohasem vonakodott a túlzó hatásoktól, a vér, a nyers hús, a szekrétum barokkos pompájától (Ördögök, A fehér féreg búvóhelye stb.), most önmagához képest szárazon tartózkodó. Az új tárgyilagosság jegyében mutatja a rutinos utcanő közhely-sorsát, szociálisan megtépett múltját, blazírtan férfigyűlölő napi szorgalmát. A közkurva személyisége meghatározottan nemlétező, akár a hangyáé, a gátlástalan nagyipari strici nőstény-hadseregének névtelen rabszolgája.

David Hines, londoni taxisofőr negyvenperces monodrámája amerikai környezetbe helyeződött, a szavak megjelenített képekké változtak, a múlt jelenidővé, a vallomások, a tetoválással megjelölt prosti és a gazdag strigó ars poeticájának címzettje a feloldozást nem ígérő kamera lencséje. A férfiak nem kéj-, de bosszúvágyból vásárolják a kielégülést, a bubus-üzletláncolat tulajdonosa egy elnök-vezérigazgató precizitásával számítja ki a haszonkulcsot. Persze Ken Russell egy kis brutalitásért nem megy a szomszédba. De hát ez nem apácazárda. Az az Ördögök színhelye volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=502