|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA filmmúzeumok bemutatóiA Thomas Crowne-ügyPápai Zsolt
Adott egy, az élet örömeibe és a maga zsenialitásába belefáradt milliomos, aki hogy enyhítsen mindennapjai egyhangúságán, szokatlan lépésre szánja el magát. Festményt rabol ugyanis. Teszi mindezt csak úgy, passzióból, mint – két Die Hard-filmje okán általam egyébként igen kedvelt – John McTiernan rendező a mindenre éhes mozisták idejével.
Pedig az alapanyag jó, nem véletlen, hogy Hollywood gyakran fordul ihletért a történethez. Az idei szezon is futtatott már egy hasonlót (Briliáns csapda), az őseredeti opuszt Norman Jewison forgatta harminc évvel ezelőtt: A Thomas Crown-affér a ’60-as években az osztott képmező alkalmazásával kísérletező amerikai filmek egyik ma is jóízűen elfogyasztható darabja. Noha a zárlattól és néhány apróságtól eltekintve McTiernan filmje mind történetvezetésében, mind pedig tempójában nagyjából Jewisont követi, munkája – leginkább a két főszereplő közötti kapcsolat elmaszatolása miatt – nem állja ki az összehasonlítás próbáját. McTiernan az akció, a románc és a krimi között pendlizik, pedig igazán az akciózáshoz ért. Az eredmény: széteső, szétfolyó mozi, melynek hosszúra nyújtott, puffadt és tésztás (magyarán: ásítóan unalmas) középső harmadában mintha a rendező önmagát karikírozná. Mintha – minimum – két filmet látnánk. Azaz egyet sem.
Igaz, ha a film professzionális vágóképi megoldásokkal, lendületes svenkekkel operáló kezdő képsorait és bő invencióval megírt utolsó jeleneteit is figyelembe vesszük, végeredményben nem olyan rossz a mérleg, de azoknak, akik meg szeretnének ismerkedni ezzel a történettel, én inkább a Thomas Crown eredetijét ajánlom. Tíz éve hozták ki magyarul, néhány eldugott tékában még elérhető.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 961 átlag: 5.37 |
|
|
|
|