KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gyönyör rabjai

Hegyi Gyula

 

Annyi akciófilm után végre egy szép szerelmes történet. Ráadásul bizonyos klisékkel szakító love story: hiszen hősnője, Nora tizennégy évvel idősebb „munkaalkoholista” kedvesénél, a huszonéves Max-nél. Az életben, sokan tudjuk, mindez egészen természetes – de Hollywood ritkán dolgozza fel a páros kapcsolatnak ezt a rokonszenves alaptípusát. Nora egyébként rendetlen, sokat iszik és dohányzik, míg fiatal kedvese a hölgy lakásának kitakarításával kezdené az asszony megváltoztatását. Aztán rájön, hogy a ruhát jobb híján a földre is lehet dobni: sokkal fontosabb, ki és mi várja az embert az ágyban... Nora kemény, öntudatos asszony, több évtized csalódásai ellenére is nyitott az új kapcsolatra. Max – mintha csak az igazi Love Story folytatódna – korban és társadalmi helyzetben hozzáillő fiatal feleségét gyászolja: de, ha nehezen is, megvigasztalódik Nórával.

Nehéz a filmről objektív kritikát írni. A hazai mozikat elöntő amerikai kommersz-hullámhoz képest, azon belül A gyönyör rabjai hiteles és őszinte film: a fiatal férfi és idősebb nő viszonyába emberi színt kever. A női főszerepben Susan Sarandon igazán izgalmas alakítást nyújt: Nórája sokoldalú, érzéki, vonzó asszony. A film operatőre Koltai Lajos: lelkes filmbarátok igyekezhetnek felfedezni, milyen apró jellegzetességeket őriz meg a „budapesti iskolából”. A cukormáz több természetes anyagot tartalmaz, mint e filmtípusban megszoktuk: ez A gyönyör rabjai legfőbb erénye.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4225