KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törvényre törve

Sneé Péter

 

Kidüllesztett pocakjával, lomha, mackós járásával Steven Seagal gyermekkorunk kedvencére emlékeztet. És nemcsak gesztusai meg vonásai hasonlítanak Roger Moore-éra, szerepe is. A legfőbb igazságosztót kell alakítania, aki helyreállítja a rendet. Sajnos, az elmúlt évtizedekben tovább romlott a világ, míg elődje beérhette néhány jól irányzott, mosolygós ökölcsapással, mert elég volt annyi a gonosz megregulázásához (s a csúf fiúknál őt is jobban ingerelték a szép lányok), addig a kilencvenes évek Sötét Angyala már különösebb szenteskedés nélkül űzi az embervadászat nemes passzióját.

A védtelen állatkák, valamint a gyöngébb nem oltalmára tör-zúz, gyilkol. Egy hulla megszokott, köznapi látvány néki, az autók és a berendezés csupán rongálni, csépelni valók. Vajon nyálukat csordítják-e az állandó mezítelenkedés miatt annyit háborgó szüzek, amikor ajkán gyöngéd, bujkáló félmosollyal térdben amputálja az egyik gonosztevő lábát, vagy hentesbárddal szögezi falnak a reá támadókat? Bármiként lett légyen, ő kell ide, nem vitás.

A virtus bajnoka csakugyan vonzó jelenség, vele szemben semmi esélye a drogos ördög-szállottjának. Történetük tehát szilárd tanulsággal szolgál és remek szórakozást nyújt. Úgy hatol agyunkba, akár a gyors mozdulattal belevágott, csavaros kis dugóhúzó, hősünk kedvelt koponyalékelője. Szép, humánus alkotás, köszönet érte.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4201