|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégLánglovagokKoltai Ágnes
Forró életkép a chicagói tűzoltók mindennapjairól: sok halállal, vérrel, szenvedéssel, és ennél is több politikával. Mert azt nem lehet kihagyni. A tűz, a nagy-nagy tűz is a hatalmi acsarkodás miatt ég. Mit ég? Tombol, őrjöng, fékeveszetten árad. Azért ég, hogy a polgármester bebizonyítsa: aki ellene fordul, Isten ellen vét, s a pokol tüzére jut. Valóban.
Ron Howard nem takarékoskodik a lángokkal – ég a város, ég a ház is... és a tűzoltók csak mennek, mentenek, megsebesülnek, meghalnak, s hősiesen továbbélnek fiaikban. Ők folytatják apjuk mesterségét, s ez olyan nemes és felemelő. Birkózás az elemi erőkkel és az élet örök nagy érzelmeivel – ilyen egyszerű a Lánglovagok története. A felcsapó lángok, a siketítő riadalom a Pokoli toronyból ismerős, a terjengős családi érzelmességek bármelyik mozi-lecture-ből. De láthatunk valami originálisát is: Donald Sutherland játékát, felszabadult ficánkolását egy apró szerepben. Majdnem érdektelen mellékfigurát alakít, valamiféle tébolyodott piromániást, aki állandóan azt hajtogatja, hogy ő beszél a tűzzel, ismeri, mert megfejtette titkát.
Sutherland ősz parókát visel, választékánál kicsit kikopva – belemart a titokzatos tűz –, ajkát összeszorítja, s úgy préseli ki a szavakat, mintha félne tőlük. Magának motyog, mert nem kíváncsi a világra. Játszik a kezeivel, bíbelődik, nézelődik, forgatja, le-föl emeli őket. Tudja, hogy ez egyedül az ő filmje.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1325 átlag: 5.52 |
|
|
|
|