KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tél foglyai

Tamás Amaryllis

 

Az erőskezű zsarnokra vágyó gyenge jellem – amikor elfogadja és kiszolgálja zsarnokát – maga is felelős a lappangó, majd kitörő rémségekért. A tyrannus ez alkalommal egy hivatásával visszaélő, embervadász pszichiáter. Dr. Joseph Lewis áldozataitól gondosan  megkoreografált elpusztításuk fegyelmezett elviselését várja el. Orvosi teljhatalma egyszemélyes diktatúrává züllött, volt betegei közül szemeli ki üldözöttjeit. A másik leigázásának alattomos vágyához a pszichiáteri praxis adja az eszköztárat. Arthur Penn elmegyógyásza ugyanis szenvedélyes mestere a csapdaállításnak. A sötét manipulációiba bevont gyanútlan színésznőre is „törvényesen” mérhet erőszakot, hiszen tudja, a pszichikai zsarolásra a legritkább esetben derül fény. Az a régi igazság, – hogy aki őrzőjének, fogvatartójának nem szegül ellen, hóhérjától nem szökik meg, a gyávaság bűnéért lakol, – e film tanúsága szerint is némi kiigazításra szorul. A Bonnie és Clyde, A kis nagy ember rendezőjének története talányos s szomorú véget ér: színésznő hőse életbátorságáért cserébe testi-lelki egészségét, egész addigi félelemmentes életét veszíti el. Hétköznapi fasizmus, személyes szabadság, emberi méltóság – a válasz a legfontosabb kérdésekre mindenkinek a saját sorsában rejlik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4034