|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégAddig jár a korsó a kútra...Harmat György
Az vagy, aminek néznek. Francois Pignon például jelentéktelen könyvelőcske, akinek élete romokban hever. Elvált, boldogtalan, ráadásul éppen most készülnek kirúgni a munkahelyéről. Új szomszédja (miután lebeszéli az öngyilkosságról) hajmeresztő ideával áll elő: híresztelje el magáról, hogy homoszexuális, így nem bocsájthatják el.
Az vagy, aminek néznek. E keserű élettapasztalatra Pignon akkor tesz szert, amikor „állásmentő” akciója sikerrel jár. Az óvszergyártó cég ugyanis nem veszélyeztetheti részben a melegekre épülő piacát egy diszkriminációs botránnyal, megtartja hát – méghozzá nagy becsben – a könyvelőjét. Azaz nem őt, hanem a szerepét: a „díszhomoszexuálist”.
Francis Veber író-rendező pompás alapötlete attól igazán komikus, hogy egy megszokott helyzetet fordít a visszájára: érvényesülése érdekében most nem egy homoszexuálisnak kell hamis identitást mutatnia, hanem egy talpig heteroszexuálisnak. Pignon egyébként nem is kényszerül másként viselkedni új „maszkjában”. Elég, hogy másnak hiszik. Veber végigkergeti hősét döntése számos következményén, fordulatok, félreértések egész halmazán, mindazonáltal a francia jellemkomédia nemes hagyományaira épít. Daniel Auteuil kiváló a látszatok fogságába került kisember szerepében. Depardieu pedig (aki már játszott homoszexuálist is Bertrand Blier Estélyi ruha című alkotásában) most egy sajátos átalakulás megmintázásában remekel: hogyan lesz egy homofób, sportőrült „vérmachóból” érzékeny, toleráns ember. Korántsem hibátlan Veber filmje, ám egészében véve mulatságos és elgondolkodtató: az vagy, aminek néznek?
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1258 átlag: 5.38 |
|
|
|
|