|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1999/július
|
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista
• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Láttuk mégNovoKöves Gábor
A Novót, ezt a levegős-szimpatikus francia mozit – hasonlóképpen a közelmúltban bemutatott, szintén francia A számat figyeld!-hez – a zsánerek közötti ingajárat mozgatja. Embermese thriller-elemekkel, a nemek harcának és a szerelem természetének nagykönyvéből vett betoldásokkal, sötétebb és világosabb tónusokkal, hiteles emberi vonásokkal és nagyvonalúan elmaszatolt karakterekkel. Graham-mel (Noriega az Amenabar-rendezte Nyisd ki a szemed!-ből) először mint valami távoli bolygóról idepottyant csodabogárral találkozunk. Zavarbaejtően ártatlan tekintetű, holdkóros felnőtt, aki zokszó nélkül engedelmeskedik főnökasszonya perverz utasításainak, mintha fogalma sem lenne, mire megy ki a játék. Graham csuklójáról füzet fityeg, lapjain az elmúlt órák történései, melyekre Graham nem emlékszik: az amnéziának attól a válfajától szenved, amit, mi, mozinézők a Memento óta tartunk számon. Graham élete 10 percenként újraindul. De belefér-e tíz percbe egy románc? Bele, sőt mennyivel izgalmasabb, ha úgy csodálkozik ránk partnerünk újra meg újra, mint aki most látna minket életében először. Anna legalábbis így gondolja. Graham-mel folytatott kapcsolata egyfázisú: kizárólag az első beteljesedésének borzongásából áll. Miközben az emberi természet több kérdésére is keresi a választ, Limosin végzetes hibát ejt: Graham betegsége sosem illeszkedik szervesen a filmbe, erőszakolt fordulat, olyan eszköz a rendező kezében, mellyel a párkapcsolatok buktatóit a maga szájíze szerint demonstrálhatja. Képtelenek lennénk megújulni? Szerencsére Limosin intő ujja valahol félúton megakad a levegőben, s mielőtt még nagyon sommás választ adna a kérdésre, visszatolat a szórakoztatás irányába. És ez utóbbit igen elegánsan műveli: kellő játékossággal, fésületlenséggel és izgalommal. A Novo több lett a felejthetőnél, de kevesebb a maradandónál. Helyét valahol a félig teli és a félig üres közti átmeneti sávban lehet kijelölni.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1079 átlag: 5.32 |
 |
|
|
|
