|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDCsandra szekereGelencsér Gábor
Magyar, 2016. Rendezte:
Vitézy László. Szereplők: Adorjáni Bálint, Székely B. Miklós, Reviczky Gábor.
Forgalmazó: Megafilm. 93 perc.
Immár egy évtizede készíti
állandó csapatával (Kálomista Gábor producer, Sz. Szabó István forgatókönyvíró,
Markert Károly és Pap Ferenc operatőr, Csillag Manó vágó) és visszatérő
színészeivel (így a Csandra szekerében
is főszerepet alakító Adorjáni Bálinttal) a legtöbbször klasszikusok művei
nyomán a Magyar Média Mecenatúra támogatásával forgatott tévéfilmjeit Vitézy
László. A vállaltan a szélesebb közönségnek szóló, a művészi önkifejezést a
kulturális ismeretterjesztésnek alárendelő munkák sorából kirajzolódik azért
valamiféle szerzői gondolat. A történetek többsége népi-paraszti környezetben
játszódik; gyakran több irodalmi művet kapcsol össze, így epizodikus
szerkezetet ölt; szívesen idézi fel a kommunista diktatúra éveit. Formailag
pedig – nyilván a szélesebb közönség megszólítása érdekében – visszatérő elem a
narrátor alkalmazása.
A Csandra szekere mindezen ismérveket felsorakoztatja. A film Lakatos
Menyhért három elbeszélése, a Füstös
képek, az Akik élni akartak és a
címadó Csandra szekere alapján
készült. A történet falusi roma környezetben játszódik 1962-ben, s az egyik
konfliktus a téglaégető vállalkozásba kezdő romák és az azt lenyúló helyi téesz
között bontakozik ki. Ezt a történetet is többszörös narrátor keretezi: még a
harmincas években kezdi el mesélni beteg unokájának a nagymama, majd a hatvanas
években a főhős apja foglalja össze időről-időre az eseményeket, miközben ő
maga is szereplője a történetnek. Fia, az egymásba öltött elbeszélések közös főhőse,
az író alteregó figurája, a tanítóvá lett és magyar lánnyal házasuló
fiatalember, akit mégis visszahúz közössége: előbb egy halottsiratáson vesz
részt, ahol elcsábítja vonzó nővé serdült egykori tanítványa, majd részben önös
érdekből, mivel felesége unszolására téglaházat szeretne építeni, ráveszi a
telep lakóit, elevenítsék fel korábban űzött mesterségüket. A vállalkozás
sikeres – annyira, hogy ezt a helyi politika már nem tűrheti. Minden marad a
régiben…
A roma népszokások
bemutatása, egy roma értelmiségi lelki küzdelme, meghasonlása, a Kádár-korszak
képmutató hatalmi politikája – mindezek önmagukban fontos témák, érdemesek a
népszerűsítésre. Az sem tűnik rossz megoldásnak, hogy a hiteles helyszínen, s
néhány amatőrszereplőn kívül jórészt profi színészek keltik életre a
karaktereket. S a narrátor sem csak a cselekmény megértését segíti, hanem
egyúttal az író ízes mondatait közvetlenül is meg tudja szólaltatni. A mediális
közeg és az alkotói szándék sem menti azonban a történetfűzés dramaturgiai
következetlenségeit, az illusztratív lélekrajzot, a sztereotip karakterábrázolást,
a folklórtól a melodrámán át a politikai tantörténetig ívelő igen eltérő
szólamok szervetlen keveredését.
A hetvenes–nyolcvanas évek
nevezetes televíziós műsora volt az egy-egy irodalmi művet népszerűsítő Nyitott könyv. Vitézy vállalkozásának
ennyi érdeme lehet – már ha e filmek nyomán azok a bizonyos könyvek valóban
kinyílnak…
Extrák: Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|