|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzívek királynőjePazár Sarolta
Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May
el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy.
Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne),
Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina).
Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.
Üssétek
le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető
anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából.
Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi
házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás
kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és
kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még
mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak
eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne
elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.
May
el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem),
aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása
témáját és képi világát. A Szívek
királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis
lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom
szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a
bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja
kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi
ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el
Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak
és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a
főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű,
hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra
sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot
úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a
kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve
mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora
árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|