KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Marvel Kapitány

Kránicz Bence

Captain Marvel – amerikai, 2019. Rendezte: Ryan Fleck és Anna Boden. Írta: Geneva Robertson-Dworet, Anna Boden és Ryan Fleck. Kép: Ben Davis. Zene: Pinar Toprak. Szereplők: Brie Larson (Carol), Samuel L. Jackson (Nick Fury), Ben Mendelsohn (Keller), Jude Law (Yon-Rogg), Annette Bening (Mar-Vell). Gyártó: Marvel Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Mikor elhagyattak mindenek, és Thanos, a bolygóközi hadúr csettintésre elpusztította a fél világot, Nick Fury kémfőnök Marvel Kapitány számát tárcsázta. Ez tavaly májusban történt, a Bosszúállók: Végtelen háború utolsó utáni jelenetében. Így harangozták be annak a szuperhősnek az érkezését, akinek nagyobb a hatalma, mint Vasembernek, Hulknak és Pókembernek összeadva. Hogy Marvel Kapitány miként bánik el Thanosszal, azt majd a következő Bosszúállókból tudhatjuk meg, előtte pedig Marvel-szokás szerint megnézhetjük a szuperhős eredettörténetét.

Mérget vehetünk rá, hogy ez a jobban sikerült film, nem a majdani Bosszúállók 4. Fárasztóan nagyszabású és látványos, de a cselekmény 25 százalékát kitevő űrcsaták nélkül bizonyára nem ütöttek volna zöld pecsétet a forgatókönyvre. A Marvel-filmeknél mindig az akciómentes egy-másfél órának van tétje: ha ott elég izgalmasak a karakterek és szellemesek a párbeszédek, netán átszűrődik valami a rendezők saját stílusából, úgy máris elégedettek lehetünk. A Marvel Kapitányt jegyző, szolid függetlenfilmes sikerekkel (Fél Nelson, A szerencse forgandó) büszkélkedhető Ryan Fleck – Anna Boden páros a kilencvenes évek-nosztalgiával különbözteti meg filmjét a többi hasonló produkciótól: címszereplőjük 1995-ben landol a Földön, hogy a saját múltja után nyomozzon. Így aztán a No Doubt, a Garbage vagy az R.E.M. korabeli slágerei szólnak, miközben a hősnő ronda földönkívülieket pofoz, vagy a bal szeme világát még épnek tudó Nick Furyval évődik. A Marvel Kapitány csúcspontjait Samuel L. Jackson és egy macskának látszó csápos szörnyeteg közös jelenetei adják, valamint a felhőtlen múltidézés. Egyébiránt a szokásos űropera-mederben maradunk: a DC Wonder Womanje után a Marvel is kipipálhatja a maga múltba helyezett, tehát a szuperhős-történelmet utólag feminizáló és újraíró hősnőeposzát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14066