|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziLucia látomásaiVincze Teréz
Troppa
grazia – olasz, 2018. Rendezte és írta: Gianni Zanasi. Kép: Vladan Radovic.
Szereplők: Alba Rohrwacher (Lucia), Elio Germano (Arturo), Giuseppe Battison
(Paolo), Carlotta Natoli (Claudia). Gyártó: Pupkin Production / IBC Movie.
Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos.
110 perc.
Korrupció,
környezetkárosítás, életközépi válság – ebben az összeállításban nem
feltétlenül kiáltanak a vígjátéki forma után, és a Lucia látomásai nem is igazán vígjáték, bár nagyon sok valóban
mulatságos jelenet van benne. Az alaphelyzet mindenesetre nagyon szórakoztató:
egy szakmai és magánéleti válságokkal küzdő, egyáltalán nem vallásos nő számára
megjelenik a Szűzanya és felszólítja, menjen és intézze el, hogy az első
jelenés helyszínén templom épüljön.
Luciának
történetesen van köze az építkezési bizniszhez, mivel földmérő és éppen a
jelenés helyének felmérésén dolgozik, ahová azonban korántsem templomot, hanem
valamiféle látványos presztízsprojektet terveznek a közeli település vezetői és
befektetői. A hősnő nem kifejezetten karrierista alkat, a túlélésért és egy kis
extra pénzért némi stiklire is hajlandó, de arra büszke, hogy a munkájában
precíz. Így akad meg a szeme a gyanúsan nem stimmelő térképeken és
telekfelméréseken, amelyek valamiféle telekspekulációt és korrupciót sejtetnek
a látványprojekt hátterében. Lucia számára – aki éppen összeveszett
élettársával és így egyedül neveli kamasz lányát, sőt még egy heroin
függőségből felépülőben lévő apja is van – nem élvez különösebb prioritást az
intézményes korrupció elleni küzdelem. Ráadásul nem is hívő, így a Szűzanyának sincs
éppen könnyű dolga – csodálkozik is nagyon, hogy ha eddig minden megjelenésének
helyén probléma nélkül ment a templomépítés, ezúttal miért nem működni a dolog.
Világos,
hogy a Szűzanya megjelenése Lucia lelkiismereti válságának kivetülése a
filmben, ami végső soron cselekvésre készteti a szereplőket a természetkárosító
és korrupt projekttel szemben. Az egész filmben van némi narratív, dramaturgiai
és stilisztikai káosz is, de minden fésületlenségével és váratlanságával együtt
nagyon magával ragadó az egész. Különösen lenyűgözőek a látványosra
fényképezett olasz tájak, az Arkade Firetől
a Radioheadig terjedő, izgalmasan
használt filmzenék, és az igéző hasonlóság Lucia kamasz lánya (Rosa Vannucci)
és a 15. századi olasz reneszánsz mesterek (Piero della Francesca, Giovanni Antonio
Boltraffio) Máriát és a szenteket
ábrázoló festményei között.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|