|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziSötét folyosók Sándor Anna
Down
a Dark Hall – amerikai, 2018. Rendezte: Rodrigo Cortés. Írta: Lois Duncan
regényéből Michael Goldbach és Chris Sparling. Kép: Jarin Blaschke. Zene:
Victor Reyes. Szereplők: AnnaSophia Robb (Kit), Uma Thurman (Duret), Victoria
Moroles (Veronica), Isabelle Fuhrman (Izzy), Jodhi May (Sinclair). Gyártó:
Fickle Fish Films / Temple Hill Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 96 perc.
Tulajdonképpen
furcsa, hogy nem tíz éve filmesítették meg Lois Duncan azonos című, misztikus young adult regényét, amikor a műfaj
éppen tarolt a mozikban. Duncan neves szerzője olyan generációs tinihorrorként
elhíresült daraboknak, mint a Tudom, mit
tettél tavaly nyáron. Itt pedig minden hozzávaló megvan, hogy horrorral
kacérkodó ifjúsági filmként taroljon: bentlakásos iskola egy ódon épületben az
isten háta mögött; öntudatos főhős, aki nem hagyja magát; néhány, egymástól
nagyon különböző kamaszlány, akik nem értik, miért őket választották ki; valamint
egyre gyarapodó fenyegető jelek. És persze a megbízhatatlan felnőttek: a
francia igazgatónő, akin az első pillanattól látszik, hogy valami baj van az
elhivatottságával; illetve a bárgyú szülők, akik mindebből semmit sem vesznek
észre.
Szintén
érthetetlen, hogy Rodrigo Cortés, aki többek között az Élve eltemetve pattanásig feszült, klausztrofób thrillerét
készítette, mennyire nem kezd semmit a kínálkozó lehetőséggel, hogy újra igazán
erős atmoszférájú filmet készítsen. Márpedig szemlátomást nem mozgatta meg a
kísértet sztori: a Sötét folyosók
összecsapott és felszínes iparos munka, amely gyorsan unalomba fullad. Cortés
végigrohan a sztorin, felmutat pár műfaji kötelező elemet, egyáltalán nem érdeklik
a szereplők, összecsapja a megszállottságok kifejlődését, hogy elérkezhessen a
nagy fináléhoz - amely inkább mulatságos, mint ijesztő. Bár az ilyen hangulati zökkenőknek
a francia akcentussal küzdő Uma Thurman egyébként is megágyaz a film során. Hiába
mestere tehát Lois Duncan a feszültségkeltésnek, a Sötét folyosók-film valószínűleg minden izgalom nélkül tűnik majd
el a süllyesztőben.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|