|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziFelelsz vagy merszRoboz Gábor
Truth or Dare –
amerikai, 2018. Rendezte: Jeff Wadlow. Írta: Michael Reisz, Jillian Jacobs,
Chris Roach és Jeff Wadlow. Kép: Jacques Jouffret. Zene: Matthew Margeson.
Szereplők: Tyler Posey (Lucas), Lucy Hale (Olivia), Sophia Taylor Ali
(Penelope). Gyártó: Blumhouse Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 100 perc.
Üzleti vállalkozásként a
Blumhouse Productions vitán felül a 2010-es évek egyik legnagyobb
sikersztorija, bemutatóik láttán legfeljebb a maradandó élményeket kereső nézők
fanyaloghatnak: a „kis ráfordításból nagy bevételt” modellre alapozó cég éves
terméséből általában alig egy-kettőt szokás esztétikailag is izgalmasnak
tartani. Harmadik idei horrorjukban egy amerikai fiatalokból álló társaság
egyik lánytagja mexikói kiruccanásuk alkalmával összeismerkedik egy megnyerő
idegennel, aki ráveszi őket egy kör felelsz-vagy-merszre. Hazatérésük után
azonban kiderül, hogy ártatlan szórakozás helyett vérre menő játékba
keveredtek: valamilyen természetfeletti erő hatására minden soron következő
kénytelen teljesíteni aktuális feladatát, különben.
A Felelsz vagy merszt csakis akkor tudjuk élvezni, ha szinte semmit
sem kérünk rajta számon: kezdettől fogva evidens, hogy a film másban nem
érdekelt azon túl, hogy lehetőleg kreatív/sokkoló/drámai módon váljon meg
legfeljebb két jellemvonással bíró karaktereitől. Ugyan a logikájában a Végső állomás-franchise-t idéző filmet
krimiszál is erősíti – a rohamosan fogyatkozó szereplők igyekeznek felkutatni
kálváriájuk eredetét –, nehéz elképzelni, hogy bárki is revelatív élményt
remélhet a megoldástól. Meglátni egy világszerte ismert játékban a
horrorpotenciált nyilván briliáns produceri húzás volt (lásd Ouija), egyúttal a munka lényegi része
is, ezután csak egy alibifilmet kellett összeeszkábálni: a produkció alig két
hónap alatt meghúszszorozta minimális költségvetését, high-conceptjén túl kizárólag erre lehet majd emlékezni belőle.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|