|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziEgy burka, egy nadrágParádi Orsolya
Cherchez la femme –
francia, 2017. Rendezte és írta: Sou Abadi. Kép: Yves Angelo. Zene: Jérome
Rebotier. Szereplők: Félix Moati (Armand), William Lebghill (Mahmoud), Camélia
Jordana (Leila), Anne Alvaro (Mitra), Miki Manojlovic (Darius). Gyártó: The
Film / France 2 / Mars Films. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált. 88 perc.
Az iráni Sou Abadi
romantikus komédiája az iszlám fanatizmuson élcelődik. A Párizsban játszódó
történet középpontjában egy fiatal egyetemista pár áll. Leila és Armand
szerelmesek, és éppen New Yorkba készülnek egyéves szakmai gyakorlatra, amikor
hazatér Jemenből a lány bátyja, Mahmoud. A radikálisan megváltozott testvér
mintha agymosáson ment volna keresztül, szigorú rendet és új szabályokat vezet
be a vallási előírásoknak, a saríának
megfelelően, melynek eredményeképpen Leilát bezárja a lakásba. Armand tehát
burkát húz, elmerül a Koránban, és hittestvérnek adja ki magát, hogy
találkozhasson Leilával. Ám a tartózkodó, és a hit rejtelmeiben járatos „nővér”
felkelti Mahmoud érdeklődését.
A film a vígjátéki
panelekre építve mutatja be a nyugati világba beépülő iszlám irányzatainak
képviselőit: a Khomeini ajatollah uralma elől egykor Franciaországba menekülő
értelmiségi családtól (Armand szülei), a már Európában született fiatalokon át
(a szerelmespár) a dzsihádban hívő neoradikális figurákig (Mahmoud és barátai).
Utóbbiakat a beöltözött Armand teszi nevetségessé a szigorú vallási előírásokat
még náluk is komolyabban véve. Bár a festett szemmel, elváltoztatott hangon csicsergő,
magas sarkúban botladozó álruhás hősszerelmes figurája klasszikus komédiák
utánérzése (az angol címben megidézett Van,
aki forrón szeretitől a magyar Egy
szoknya, egy nadrágig), a különféle iskolák és értelmezések könnyed
hangvételű bemutatása jót tesz a történetnek, árnyalja az iszlámról alkotott
képet. Hiszen a hozzánk elszivárgó hírek kizárólag az öngyilkos terroristákról
szólnak; a békésen együtt élő, nyugati értékrendben, női egyenjogúságban hívő,
felvilágosult muszlimokról elvétve sem.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|