KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Derült égből család

Sárkány Anna

Momo – francia, 2017. Rendezte: Sébastien Thiery és Vincent Lobelle. Írta: Sébastien Thiery. Kép: Jaen-Paul Agostini. Zene: Maxime Desprez. Szereplők: Christian Clavier (Alain), Catherine Frot (Laurence), Sébastien Thiery (Patrick), Pascale Arbillot (Sarah). Gyártó: Curiosa Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 95 perc.

 

Christian Clavier az együgyű francia komédiák negyven éve koronázatlan királya (Marhakonzerv-akció, Zűrös páros, Derült égből család) ismét visszatér a mozikba. Ezúttal nem multikulti családtagokkal vagy betelepülő romákkal kell megbékélnie, mint a Bazi nagy francia lagzik vagy a Romazuri családfőjének, és nem is varázsitalt vedelő nemzeti képregényhőst kelt életre nagy átéléssel; hanem egy siket fiú potenciális apjaként ugrasztja össze a gyomrot. A történet főhősei, Madame és Monsieur Prioux éppen a szokásos bevásárlást végzik a szupermarketben, amikor egy zilált, beszédfogyatékos férfi lép a jólöltözött férjhez és beszédbe próbál elegyedni vele. A torzonborz fiatalember, Patrick este a házukban is feltűnik, és csak azért nem hívják a rendőrséget, mert azt állítja, hogy ő a fiuk. A házaspárnak nem született gyereke, ám míg Prioux úr mindent bevet, hogy bebizonyítsa, a fiúcsaló, a kapuzárási pánikban levő, magányos feleség barátkozni kezd az ötlettel.

A sötét egyszerűség, ami a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-sorozat bűzösszájú szolgájában még szerethető volt, itt már egyszerűen ízléstelen. A játékidő 85 percének java részében egy hallássérült és beszédképességében korlátozott emberen kéne röhögnünk, valamint azon, hogyan próbálja meg különböző trükkökkel leleplezni a családfő. A humor két forrásra korlátozódik: a verbális félreértés-sorozatra és az öreg bohóc igyekezetére. A Patrickot alakító Sébastien Thiery egyébként a komédia írója, sőt társrendezője is, akinek eddigi legnagyobb szakmai teljesítménye minden bizonnyal az volt, amikor a 2015-ös Molières-díjak átadásán, a francia kulturális miniszter jelenlétében tartott, és az interneten is elhíresült beszédében a drámaírók hátrányos helyzetét ecsetelte – anyaszült meztelenül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13646