|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDA kolosszusBenke Attila
Colossal – kanadai–spanyol,
2016. Írta és rendezte: Nacho Vigalondo. Szereplők: Anne Hathaway, Jason
Sudeikis, Austin Stowell. Forgalmazó: ADS Service. 105 perc.
King Kongot és Godzillát
az elemzők az ősi istenek az istent játszó emberi fajra mért csapásaként
értelmezik. Ezzel szemben az olyan animék, mint a Neon Genesis Evangelion, a Tengen
Toppa Gurren Lagann és az Attack on
Titan, illetve az ezek előtt tisztelgő, Guillermo del Toro-féle Tűzgyűrű városromboló szörnyei ellen
küldött gigantikus robotok éppen azt jelzik, az ember dacol a felbőszített
felsőbb hatalommal. A spanyol Nacho Vigalondo (Időbűnök, Extraterrestre)
ebből az óriásszörny-mítoszból némi kreativitással meglepően jól működő,
társadalmilag is érzékeny egzisztenciális drámát kerekített A kolosszusban.
A lecsúszott New York-i
értelmiségit, Gloriát alkoholproblémái miatt kidobja a párja. Szerencséjére a
vidéki otthonába visszatérni kényszerülő lány találkozik gyerekkori barátjával,
a szintén örökvesztes Oscarral, aki felveszi őt lepukkant kocsmájába. A két
lúzer életében akkor áll be fordulat, mikor hírt kapnak a világ másik felén, a
már Bong Joon-ho A gazdatestjében is
megtámadott Szöulban pusztító óriásszörnyről. Ugyanis kiderül, hogy a monstrum
különleges összeköttetésben áll Gloriával. Az elszúrt élete miatt frusztrált
Oscar pedig megragadja az alkalmat, hogy végre lehessen valaki, még ha ehhez
egykori barátnője ellen is kell fordulnia.
Vigalondo műve úgy képes
rengeteg témát felvetni, hogy közben nem roskad össze a teher alatt, sőt
frappánsan fésüli össze az unásig ismert szörnyes sci-fit a
társadalomkritikával, a felnövekedési drámával és a genderkérdéssel. A kolosszusban nemcsak az fontos, hogy
Gloriát mint nőt sorra kihasználják a férfiak, és hogy a nagy álom korántsem
jön össze Amerikában mindenkinek. Hangsúlyos az is, hogy míg az amerikai Oscar
és Gloria egyet lépnek a filmbeli játszótér homokjában, a Föld másik felén
ezrek pusztulnak el, és felhőkarcolók dőlnek romba. Jóllehet, Dél-Korea
ugyanúgy fejlett ország, mint az Egyesült Államok, ám Gloria, Oscar és a szörny
konfliktusán keresztül A kolosszus
rávilágít a korunkban is jelenlevő neokolonializmus problémájára, az USA és a
világ egyenlőtlen kapcsolatára. Éppen ezért sajnálatos, hogy Nacho Vigalondo
művének utolsó fél órája közel sem sikerült olyan érdekesre, mint az azt
megelőző hetven perc, így a katarzis elmarad. Ennek ellenére azonban A kolosszusnak az utóbbi évek legjobb
sci-fijei között a helye. Meg kell becsülni, mert jó sci-fiből manapság nagyon
kevés van.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|