|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDÉbredésekKovács Patrik
Awakenings – amerikai, 1990. Rendezte: Penny Marshall. Szereplők: Robert De Niro, Robin Williams, Julie Kavner. Forgalmazó: Bontonfilm. 121 perc. A nyolcvanas évek alkonyán az
Álomgyárban megsokasodtak a fogyatékkal élő hősökre koncentráló melodrámák (Egy kisebb isten gyermekei, Esőember). E trendvonalba illeszkedik
Penny Marshall Ébredésekje is: a
történet a visszahúzódó, ám jellemes kutatóorvosról, Malcolm Sayersről (Robin
Williams) szól, aki új munkahelyén, egy bronxi klinikán a Parkinson-kór addig
szinte ismeretlen válfaját diagnosztizálja betegeinél. Amazok öntudatlan,
bénult állapotban vegetálnak, mígnem a lelkes doktor egy úttörő gyógyszer
segítségével kiszabadítja őket az örök álom rabságából. A terápia első
alanyával, Leonarddal (Robert De Niro) őszinte barátságot is köt, ám később
kiderül: az előidézett javulás csupán ideiglenes.
Marshall
nemesen konzervatív férfimelodrámája apránként mélyül el, ám már az
expozíciótól kezdve folyamatosan csigázza a néző érdeklődését. Szerencsés, hogy
mindvégig Sayers nézőpontján keresztül értesülünk az eseményekről: így a
direktor egyrészt nem árusítja ki az emberi szenvedést, de a politikai
korrektség bástyája mögé sem bújik. Az Ébredések
ugyanis egyetemleges példázat az élet értékéről és súlyáról, továbbá a
gyógyítás teremtő erejéről. Sayers büszke apaként bábáskodik szendergésükből
felébresztett páciensei felett, s ezáltal ő maga is egyre nagyobb jártasságra
tesz szert az emberi kapcsolatokban. E megindító tapasztalatcserét ragyogó,
mély értelmű metaforák támasztják alá: Rilke A párduc című versének megidézése például kimagasló bravúr.
Ráadásul
a második játékrészbe némi áthallásos rendszerkritika is vegyül: Leonardnak a
kórház vezetősége elleni rebelliója szinte már a Száll a kakukk fészkére atmoszféráját idézi (korántsem véletlen,
hogy maga a sztori 1969-ben, az amerikai hippikorszak és ellenkultúra zenitjén
játszódik). Szerencsére Marshall direktor jobbára kerüli a szirupos,
hatásvadász megoldásokat, és az egyszerű, de felkavaró üzenetet intelligensen
tálalja, Williams pedig meggyőzően játssza újra a Holt költők társasága szelíd
humanistáját, míg De Niro élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja e kisebb
remekműben.
Extrák:
Werkfilm és mozielőzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|