|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziBorg/McEnroeHuber Zoltán
Borg/McEnroe – amerikai,
2017. Rendezte: Janus Metz. Írta: Ronnie Sandahl. Kép: Niels Thatsum. Zene:
Jonas Struck, Jon Ekstrand és Carl-Johan Sevedag. Szereplők: Sverrir Gudnason
(Borg), Shia LaBeouf (McEnroe), Stellan Skarsgård (Bergelin), Tuva
Novotny (Mariana), David Bamber (Barnes). Gyártó: Nordisk Film / SF Studios /
Film i Väst. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos.
100 perc.
Björn Borg és John
McEnroe nevét nagy valószínűséggel már azok is hallották, akik egyáltalán nem
járatosak a profi tenisz fehér pólós világában. A jéghideg svéd fenomén és az
impulzív amerikai tehetség a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának két legmeghatározóbb
játékosa és ahogyan az ilyenkor lenni szokott, egymás tökéletes ellentétei,
ellenfelei és végül legjobb barátai. Az 1980-as wimbledoni döntőben epikus
csatát vívtak egymással, ami nemcsak a sportág történetének egyik legtöbbet
hivatkozott meccse, de valósággal tálcán kínálja magát a vászon számára. A két
férfi híres rivalizálásában ugyanis minden adott, ami köré egy nagybetűs
sportfilm felhúzható (lásd a Hajsza a
győzelemért Lauda-Hunt párosát): Borg az érzelemmentes bajnok, a mindig
nyugodt profi, aki sohasem hibázik, míg McEnroe a feltörekvő, csupa tűz kihívó,
aki képtelen uralkodni a heves természetén. Hiába azonban a markáns habitusbeli
különbségek, a versengésük épp azért annyira izgalmas alapanyag, mert a zöld
füves pályán valójában nem egymás ellen, hanem a saját démonaikkal küzdenek.
Az eddig kizárólag
televíziós produkciókat és rövidfilmeket jegyző Janus Metz tökéletesen ismeri a
műfaj szabályait, azaz hibátlanul meséli el az egymást formáló és kölcsönösen
megváltó riválisok örök meséjét. A vizuálisan is izgalmas, méregerős színészi
alakításokat felvonultató film egyszerre működik árnyalt karaktertanulmányként
és adrenalintól csöpögő sportközvetítésként. A dán rendező legnagyobb érdeme
mégis az, hogy könnyed kézzel, visszaemlékezések és mellékszereplők egész során
keresztül magabiztosan vezeti a hőseit az ominózus döntőig, így mire egymással
szemben állnak, mindkettejükért egyformán szorítunk. A mésszel jelölt
gyepdarabból így végül valami sokkal magasztosabb játéktér születik, azaz a
film képes szétfeszíteni a választott zsáner kereteit, ami ebben a sportágban
legbiztosabb jele a győzelemnek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 7.67 |
|
|
|
|