|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
DVDAzok a csodálatos Baker-fiúkVarga Zoltán
The
Fabulous Baker Boys – amerikai, 2016. Rendezte: Steve Kloves. Szereplők:
Michelle Pfeiffer, Beau Bridges, Jeff Bridges. Forgalmazó: Independent. 114
perc.
Jóval
azelőtt, hogy a fantasztikum mellett kötelezte el magát a Harry Potter-szériát forgatókönyvíróként jegyző Steve Kloves,
író–rendezőként elkövetett debütálásában még hétköznapi emberek érdekelték,
mindannyiunk – nem csupán zenészek vagy énekesek – által átélhető-átérezhető
érzelmi problémák és dilemmák foglalkoztatták. Az 1989-es Azok a csodálatos Baker-fiúk zenész-melodrámája egy több évtizede
együtt dolgozó duó világába vezet be; nem csak szakmai kooperációról van szó, a
zongorista Baker-fiúk ugyanis testvérek – akiket nem mellesleg valóban fivérek
keltenek életre, Bridgesék: a szerényebb karriert maga mögött tudó Beau és a
sztárrá vált, közkedvelt Jeff. A Baker-fiúk, ahogyan az lenni szokott,
ellentétes jellemek: míg az idősebb Frank (őt játssza Beau) megélhetésként
tekint a fellépésekre – történjen az akár egy hotel dísztermében vagy netán
huszadrangú tévéstúdióban –, s ő maga menedzseli kettősüket, addig a Jeff által
megformált Jackben virtigli művész lakozik, aki megalkuvásként, tehetsége elherdálásaként
éli meg a rutinból levezényelt zongoraműsorokat – kiégettsége azonban
visszatartja a változtatástól. Az állóvizet a kényszerűségből maguk mellé vett
énekesnő, Susie Diamond megjelenése kavarja fel – szerencsére mégsem közhelyes
szerelmi rivalizálás kerekedik ebből, hiszen az idősebb Baker-fiú házas ember,
a fiatalabbikat pedig nem különösebben hatja meg, hogy egyre érzékibbé válik a
kapcsolata Susie-val. A bárok enteriőrjei és a fellépések zenéi s koreográfiái
színesítik a cselekményt, mégis alapvetően a három főszereplőre fókuszáló, halk
szavú – egyúttal üresjáratoktól sem mentes – kamaradráma bontakozik előttünk,
amelyben remekelnek a színművészek. Akkor is, ha Frank karaktere egy időre
kivonódik a cselekményből (ez nem baj), míg Jack világfájdalma klisészerűnek
hat, kibontatlannak érződik (ez viszont baj). A legnagyobb érdem így
kétségkívül Michelle Pfeiffer majd’ harminc év távlatából is szikrázó
alakítása: az egykori escort-lányból lett énekesnő szerepében Pfeiffer – aki
maga adja elő a dalokat – valósággal megbabonázza a nézőt. Az operatőr, a
kiváló Michael Ballhaus fényképezése is ráerősít, hogy Susie jelenlétekor kár
legyen minden pislogásért – a zongora tetején, piros kosztümben előadott
produkciót például aligha lehet feledni.
Extrák:
Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 10 átlag: 5.3 |
|
|
|
|