KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Angi Vera

Gelencsér Gábor

Magyar, 1978. Rendezte: Gábor Pál. Szereplők: Pap Vera, Pásztor Erzsi, Szabó Éva, Dunai Tamás. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 93 perc.

 

Bűnös vagy áldozat? – az ötvenes évek politikájáról szóló történetekben könnyű válaszolni erre a kérdésre. Gábor Pál filmje azonban éppen ezt a dilemmát árnyalja címszereplőjének karakterében. Angi Vera, a fiatal ápolónő őszinte és naiv teremtés; ami a szívén, az a száján? Ravasz karrierista, aki jó érzékkel alkalmazkodik a káderképző iskola elvárásaihoz? Esendő ember: ha szerelmes, odaadóan szeret; ha fél, feladja szerelmét és a szerelmet? Netán boszorkányos vamp, aki számításból csábít? Vagy csak sodródó tizennyolcéves háborús árvaként tartozni szeretne valahova, s a legerősebb apa/anyafigurához csapódik? Valamennyire mindegyik és teljességgel egyik sem – éppen ez adja a karakter és általa a korszak ábrázolásának összetettségét, drámai mélységét, ahogy ebből fakad a film máig tartó elevensége, ereje is.

Érdemes az ötvenes évek korszakán belül pontosan kijelölni a történet idejét, hiszen ez alapozza meg és hitelesíti az árnyalt lélekrajzot. Mindehhez segítséget maga Gábor Pál (illetve a kiadvány szerkesztője) nyújt. A Fordulat című híradóösszeállítás olyan, mintha az idestova harminc éve elhunyt rendező a DVD-kiadás extrájaként készítette volna: képet kapunk belőle a két munkáspárt, a szocdemek és kommunisták 1948-as egyesülésével létrejövő hatalomkoncentrációról, s az annak nyomán kibontakozó személyi kultusz és politikai terror első jeleiről. (A film keletkezése évében készült történelmi montázs valójában háttértanulmány lehetett az alkotó számára.) Angi Vera története tehát a demokratikus többpártrendszerből a szovjetmintájú egypárti diktatúrába átvezető időszak hónapjaiban játszódik, amikor egyfelől még minden nyitott és bizonytalan – másfelől viszont már lezárult és eldőlt. A címszereplő útja az erkölcsi autonómiától a politikai behódolásig ezt a folyamatot írja le, méghozzá nem a nagyon is kiismerhető hatalmi játszmák, hanem a jóval rejtélyesebb lelki és a még kiszámíthatatlanabb testi késztetések küzdelmeként.

A díjak tucatjával elhalmozott Angi Vera művészi érdemei a rendező mellett Koltai Lajos nyomasztó tónusú, ólomszürke őszi képeinek, valamint az azonos című novella szerzőjének, Vészi Endrének is köszönhetők, akinek a hasonló korszakot megidéző Kettévált mennyezet című írásából forgatja Gábor Pál a következő filmjét. A siker miatti újrázás azonban kivételes az igen sokféle témájú és stílusú filmeket tartalmazó rendezői pályán, amint erről már a hatvanas évek Balázs Béla Stúdiójában készült, a lemezen szintén helyet kapó filozofikus etűd (Prometheus), kisjáték- (Aranykor) és dokumentumfilm (A látogatás) tanúskodik.

Extrák: Prometheus (BBS, 1962, 7’); Aranykor (BBS, 1963, 25’); A látogatás (BBS, 1969, 13’); Fordulat (HDS, 1978, 24’)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12995