KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Madár a tükörben
• Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
• Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
• Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
• Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
• Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában

• Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
• Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők

• Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
• Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
• N. N.: Mediawave ’99 díjlista

• Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
• Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
• Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú

• Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
• Galambos Attila: Slam
• Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
• Ádám Péter: Kegyetlen játékok
• Köves Gábor: Pókerarcok
• Mátyás Péter: A légiós
• Korcsog Balázs: Briliáns csapda
• Kömlődi Ferenc: A múmia
• Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Requiem a krimiért

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mélytengeri pokol

Huber Zoltán

Deepwater Horizon – amerikai, 2016. Rendezte: Peter Berg. Írta: Matthew Michael Carnahan és Matthew Sand. Kép: Enrique Chediak. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Mark Wahlberg (Mike), Kurt Russell (Harrell), John Malkovich (Vidrine), Kate Hudson (Felicia), Gina Rodriguez (Andrea). Gyártó: Summit Entertainment / Participant Media. Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 108 perc.

 

A digitális képalkotás brutális előretörésével a letaglózó látványban utazó katasztrófafilmek is törvényszerű másodvirágzásukat élik. A műfaj tálcán kínálja a gigászi pixelorgiák lehetőségét és azok a legtöbbször át is veszik az uralmat a forgatókönyvek logikája felett. A Deepwater Horizon tengeri olajfúró torony 2010-es balesetét feldolgozó Mélytengeri pokol alkotói szerencsére nem esnek ebbe a hibába, az öncélú romboláspornó helyett az extrém helyzetben helytálló figurákra koncentrálnak. A film már-már dokumentarista igénnyel rekonstruálja a valóban megtörtént eseményeket és ehhez a hetvenes évek klasszikusait használja sorvezetőnek. Tablószerűen megismerjük a kétkezi szerelőket és a pénzéhes vállalati embereket, akik a profit démonától hajtva nem hallgatnak a józanabb szereplőkre és előidézik a tragédiát. Itt nem az emberiség vagy az univerzum léte forog kockán, a tét belátható, a torony dolgozóira leselkedő veszély átérezhető.

Az ügyesen felskiccelt, megfelelő színészekkel életre keltett figurákért érdemes aggódni, a feszültség organikusan nő és a katasztrófa képeit sem túlozták el. A robbanás pillanatai az emberi szemszög miatt sokkal hatásosabbak, mint mikor egy ikonikus metropoliszt emészt fel valami fotórealisztikus digitális szerencsétlenség. Az alkotók az érintettek hősiessége és a baleset áldozatai előtt kívánnak fejet hajtani és ezt a vállalásukat maradéktalanul teljesítik. A British Petroleum PR-felelősei foghatják a fejüket, amerikai filmben ritkán látható ennyire ellenséges product placement, pedig a tüzet követő szörnyű olajszennyezésről egy szó sem hangzik el. A valósághűségét lépten-nyomon hangsúlyozó film akaratlan, de mindenképpen különös ellentmondása végül éppen az lesz, hogy tökéletes mozis attrakciót farag az Egyesült Államok történetének legnagyobb természeti katasztrófájából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/11 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12964