|
Év
1999/július
|
KRÓNIKA
Molnár Gál Péter: Dirk Bogarde (1921–1999)
MAGYAR MŰHELY
Jeles András: Madár a tükörben
Janisch Attila: Szavak, képek, terek Film és irodalom
Bori Erzsébet: Jadviga választása Beszélgetés Deák Krisztinával és Závada Pállal
Mihancsik Zsófia: A láthatatlan nem Magyar nők filmen
Schubert Gusztáv: Hűlt hely Magyarország, szerelem
FESZTIVÁL
Galambos Attila: Női vonalak Nemek és szerepek Kelet-Európában
Hirsch Tibor: Pőrén, buján, pajkosan Erotika és öncenzúra az ezredfordulón
Nánay Bence: Hímnem, nőnem Feminista filmelmélet
CYBERVILÁG
Kömlődi Ferenc: A gépaszony csókja Cyberdámák, robotlányok, virtuálkirálynők
Gelencsér Gábor: Kortársunk, Eustache Jean Eustache retrospektív
MEDIAWAVE
Bakács Tibor Settenkedő: Feléből többet Mediawave
N. N.: Mediawave ’99 díjlista
Halász Tamás: Test-Tér és Test-Tár Pillanat/Kép
KRITIKA
Varga Balázs: Fekete mese Pattogatott kukorica
Vasák Benedek Balázs: Csigidicsá! A Morel fiú
Békés Pál: Még egy nap a Paradicsomban
LÁTTUK MÉG
Békés Pál: 10 dolog, amit utálok benned
Galambos Attila: Slam
Tamás Amaryllis: Oscar Wilde szerelmei
Ádám Péter: Kegyetlen játékok
Köves Gábor: Pókerarcok
Mátyás Péter: A légiós
Korcsog Balázs: Briliáns csapda
Kömlődi Ferenc: A múmia
Varró Attila: Mimic – A júdás faj
KÉPMAGNÓ
Reményi József Tamás: Requiem a krimiért
|
|
|
|
|
|
|
MoziHalál SzarajevóbanNagy V. Gergő
Smrt u Sarajevu – francia-boszniai, 2016. Rendezte: Danis Tanovic. Írta:
Bernard-Henri Lévy és Danis Tanovic. Kép: Erol Zubcevic. Zene: Mirza Tahirovic.
Szereplők: Snezana Markovic (Lamija), Izudin Bajrovic (Omer), Vedrana Seksan
(Vedrana), Muhamed Hadzovic (Gavrilo). Gyártó: Margo Cinema / SCCA. Forgalmazó:
Cirko Film Kft. Feliratos. 85 perc.
Szakajtónyi
olyan szállodát ismer a filmtörténet, amely egy konfliktusoktól szabdalt
társadalom modelljét kínálja elénk – a Grand
Hoteltől egészen A Grand Budapest Hotelig. Ehhez a veretes
társasághoz csatlakozik most az Oscar-díjas Danis Tanović (Senkiföldje, Epizód egy
vasgyűjtő életéből) legújabb filmjének központi helyszíne, a szarajevói
Hotel Európa, amelynek kommunista patinát sugárzó, trágyabarna folyosóin és
zöldes-nyálkás alagsorában Bosznia-Hercegovina legszorítóbb társadalmi
problémái (sőt: Délkelet-Európa fajsúlyos nyűgei) bontakoznak ki.
A
cselekmény ugyanis Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának 100-dik évfordulóján
játszódik, amikor felettébb illusztris EU-delegáció érkezik a hotelbe, miközben
a konyhán és a mosodában az elmaradt fizetés miatt hőzöngő munkások éppen
sztrájkolni készülnek. A Halál
Szarajevóban négy különböző beosztású szállodai alkalmazott (az igazgató, a
recepciós, a konyhás és a biztonsági őr) sorsát követi ezen a végzetes napon,
méghozzá többnyire egy higanymozgású steadycam-mel, amely néhol már-már Iñárritut vagy Paul Thomas Andersont
idézően bonyolult hosszú snittekben táncolja körül a szereplőket – mindezt
pedig egy heves politikai és világnézeti szópárbaj ellenpontozza a hotel
tetején egy bosnyák nő és egy szerb férfi között. Tanović markáns hangú allegóriája hervasztó képet rajzol hazája
társadalmáról, amelyet állítása szerint az együttérzés hiánya és a
kizsákmányolás logikája ural – de az üres szónoklatát gyakorló francia
meghívott figurájával a nyugati értelmiségnek is keserűen beint. Kevés kortárs
filmnek sikerült ennyire világosan közvetíteni a Balkán ellentmondásait,
ugyanakkor a Halál Szarajevóban talán
túlságosan is publicisztikus és tézisszerű ahhoz, hogy drámaként is igazán
hatásos lehessen.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 6 átlag: 5 |
|
|
|
|